A szívelégtelenség olyan szívbetegség, amely csökkenti a szív erejét, így az egyre kevesebb vért pumpál a szervbe. A szívelégtelenséget gyakran kísérik alapbetegségek, például 2-es típusú cukorbetegség vagy krónikus veseelégtelenség, és kialakulását elősegíti a visszatérő, túlzott alkoholfogyasztás, genetikai hajlam vagy más, már meglévő szívbetegségek.
A szívelégtelenség a 65 év felettiek mintegy 10%-ánál fordul elő, ezért nagyon fontos az alapbetegségek helyes és időben történő kezelése, fontos eszköz a gyakori szűrés és kivizsgálás. A legtöbb esetben a szívelégtelenség krónikus, lassan fejlődő betegség.
Tünetek
- Csökkent fizikai aktivitás, fáradtság és gyengeség
- Hirtelen hízás étvágytalansá mellett
- Szívritmuszavar
- Ödéma
- Tartós köhögés
A Global Burden of Disease Study becslései szerint 2016-ban világszerte 63,6 millió ember szenvedett szívelégtelenségben, és a betegek száma a következő 20 évben várhatóan 50%-kal fog növekedni. A betegség előfordulása az életkorral növekszik, a 64-65 éves korosztályban 9,2-szeresére nő. 2020-ban közel 32 ezren haltak meg szívbetegségben Magyarországon.
A szívelégtelenség a klinikai tünetek összetett csoportja, amelynek több típusát különböztetjük meg az ejekciós frakcióval. Az ejekciós frakció segítségével meghatározható a bal kamrából pumpált vér százalékos aránya (egészséges szívben körülbelül 60%).
Az American Methodist DeBakey Cardiovascular Journal folyóiratban megjelent kutatás szerint a nőknél idősebb korban és gyakrabban alakulnak ki szívelégtelenség, mint a férfiaknál, és gyakoribbak a megmaradt ejekciós frakcióval rendelkező típusok. (HFpEF). Az ilyen típusú szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív bal kamrája nem lazul el vagy nem telítődik meg megfelelően, ami nagy gond, hiszen a szív pumpáló funkciója annyira lecsökken, hogy nem húzódik össze kellő erővel. Ezt a jelenséget szívelégtelenségnek nevezik csökkent ejekciós frakcióval (HFrEF).
A férfiak és a nők szívelégtelenség előfordulási gyakorisága közötti különbség pontos megértése sok évnyi kutatást igényel, de az eltérés lehetséges okai között szerepel a stresszkezelés (különösen a posztmenopauzális időszakban), a különböző hormonok jelenléte a szervezetben, ill. különbségek a biológiai nők és férfiak kardiovaszkuláris rendszerében.
Kezelése
Az eltérések ellenére a betegség lefolyása férfiaknál és nőknél azonos, korai felismerés és hatékony kezelés hiányában a betegség akár végzetes is lehet. A legfontosabb természetesen minden esetben a megelőzés – az ülő életmódról fokozatosan térjünk át az aktívabb életmódra, néha lift helyett lépcsőzzünk, vagy egy megállóval korábban szálljunk le, hogy egy kicsit többet tudjunk sétálni. Érdemes leszokni az egészségre köztudottan káros szokásokról is, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend bevezetése szívünkre is jótékony hatással lehet.
Ha azonban a betegség előrehaladása elkerülhetetlen, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen számos gyógymód létezik a szívelégtelenség karbantartására rendszeres orvosi felügyelet mellett. A szájon át szedhető gyógyszerek mellett a beültethető eszközök és a műtét segíthet a betegeken.
