2022. október 6. csütörtök
More

    Mit ünneplünk húsvétkor?

    Ha a húsvétra gondolunk, sok minden jut eszünkbe. Tavasz, feltámadás, barka, tavaszi szünet, 40 napos böjt vége, finom sonka és sütemény, piros tojás, fröccs, bárány és hal, hosszú hétvége. Ez az ünnep, amelyre minden évben készülünk, nyomon követjük a dátumokat, megtervezzük a családi terveket és felírjuk a húsvéti menü bevásárlólistáját. Mit kell tudni erről az igazi tavaszi ünnepről?

    Tudod, miért van a húsvét minden évben máskor? Hivatalos források szerint a húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtöltést követő vasárnapon van. A húsvét nem jöhet március 22-e előtt, sem április 25-e után. Az első niceai zsinat már régen elhatározta, hogy ezt a földhözragadt húsvét számítási módszert alkalmazza, és ezt az eljárást az ortodox egyház kivételével minden keresztény egyház követi.

    A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadását és a tavasz beköszöntét ünnepeljük ilyenkor, eljön a tavasz, bimbóznak a fák, tavaszi virágok nyílnak, amelyek a természet újjászületését és a feltámadást jelképezik. Évezredek óta számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, szokás és rituálé kötődik hozzá. Ma egyházi és családi ünnep, ráadásul húsvéti szimbólumokban sincs hiány.

    Nyúl, tojás, bárány, barka

    A húsvét nyuszi nélkül nem létezik. A húsvéti nyuszi jelképe Németországból származik, és állítólag a germán Ostara istennőnek volt egy tojást tojó madara, amelyet nyulakká alakított, hogy szórakoztassa vagy feldühítse a gyerekeket. Így van ez a furcsa nyuszi a húsvéti ünnepségeken, fészket épít és tojással tölti meg.

    A tojás az újjászületés és a termékenység legrégebbi szimbóluma. A születés, a teremtés, a megújulás szimbóluma. A teremtés sok mítoszában a világ a tojásból származott. Bár kicsi és törékeny, az univerzum nagyságát és az élettelenből élővé átalakulás titkát szimbolizálja. A tojásfestés is nagyon régi hagyomány, a húsvéti tojásfestésnek számtalan módja van a kész tojásfestéktől a természetes alapanyagokon át a zsírkrétáig.

    A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt szimbolizálja, utalva az ószövetségi ünnep zsidó gyökereire, amikor a zsidók bárányt áldoztak, hogy megmentsék elsőszülöttüket.

    A húsvét fontos szimbóluma a barka, ami helyettesíti a pálmaágakat, amelyek üdvözölték Jézust Jeruzsálemben. Ennek emlékére virágvasárnapon a barkákat meg szokták szentelni. A néphagyomány szerint a szent barkát az eresz alá helyezik, hogy megvédjék a házat a villámcsapástól.

    Locsolás

    A húsvéti locsolás a rituális megtisztulás szimbóluma, régen a fiúk lányokat hurcoltak kutakhoz, vályúkhoz, és egy vödör friss vizet öntöttek rájuk. Ma már megszokás, hogy kölnivel locsolnak, bár a népi hagyományokat őrző falvakban, közösségekben még  lehet vízzel teli vödröket is találni.

    Ételek

    Sonka, tojás és sütemény. Ez a három finomság minden bizonnyal a húsvéti asztal ételeit képezik, és természetesen számtalan módon elkészíthetők. Zöldcsütörtökön friss zöldséget, nagypénteken halat fogyasztunk a böjti szokás szerint, majd húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi húsvéti ünnep.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!