Tojás
A tojás fontos elem, amely szinte minden országában megtalálható, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma.
A tojások színezése és díszítése az ókorba nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, mely a színek varázslatos erejébe vetett hittel magyarázható. A vöröset régóta védő erőnek tartják, de a szerelmet és az életet is szimbolizálja.
Egy másik hipotézis az, hogy Krisztus vérét szimbolizálja. A húsvéti tojások és a díszített tojások szokása, bár egykor az egész világon népszerű volt, ma már főleg Kelet-Európára korlátozódik. Számos dekorációs technikát fejlesztettek ki. A direkt festés mellett a hagymahéjas technika és a zsírkréta a legelterjedtebb hagyomány.
Bárány
A bárány a húsvét egyik legrégebbi és leggyakoribb jelképe, az Ószövetségből és a Bibliából származik. Szerepe az utóbbi időben jelentősen lecsökkent, helyébe a húsvéti sonka került. A déli országokban azonban a mai ünnepi asztal szerves részét képezi a báránysült.
A Bibliában szereplő tíz csapás közül nem a zsidóknak az utolsót nem kellett elszenvedniük, mert házukat az Úr parancsára a bárány vére jelölte meg, de Jézus kereszthalálához is járt az áldozat jelképe, Isten báránya, amint áthaladt a halálán, megváltotta az emberiséget.
Nyúl
A nyulak jelenléte az ünnepi szimbólumok legzavaróbb eredete. Ez az ókori kelta világ mítoszaival és legendáival, valamint a gyöngytyúk (Hasel) német nevének félreértésével magyarázható.
Az biztos, hogy valamikor a 19. században jelent meg német befolyásra.
Európa-szerte a termékenység szimbóluma a húsvéti ünnep elkerülhetetlen szimbóluma. A nyúl mellett egy másik gyakori állat a kiscsibe, az újjászületés jól ismert szimbóluma a tojással van összefüggésben.
Barka
A barka egy „kötelező szimbólum”, amely a vasárnapi ünnepek eltöltéséhez kapcsolódik. Ez a jeruzsálemi invázió olaj- és pálmaágainak hűvösebb ábrázolása. A tavaszi megújulás és újjászületés szimbóluma.
