Pajzsmirigyünk fontos szerepet játszik a szervezet egészséges működésében, számos folyamatot befolyásol. A betegsége számos tünetet okozhat, a pajzsmirigyhormonok túlzott- és alul-termelése például ilyen betegség. Leggyakrabban a 20-40 éves korosztályt érinti, a nőknél valamivel magasabb az előfordulási gyakoriság.
A pajzsmirigy túlműködésének számos oka lehet, mint például az autoimmun Graves-Basedow betegség, ami az esetek 60-80%-ára igaz, a pajzsmirigy-gyulladás, az autonóm adenoma, a hipofízis folyamata, amely a TSH termelés másodlagos növekedéséhez vezet, a fokozott jódbevitel, a pajzsmirigyhormonok túlzott bevitele, illetve a golyva, aminek a leggyakoribb oka a jódhiány, ami nem biztos, hogy a pajzsmirigy működési zavarával függ össze, de lehet összefüggésben alul- vagy túlműködéssel.
Tünetei
Tévhit azt gondolni, hogy a tünetek mindig jelen vannak, a laboratóriumi szűrővizsgálatok gyakran csak a túlzott igénybevételt mutatják ki. Más esetekben a panaszok más szervekben jelezhetik a tüneteket. Ezek változatosak és különböző súlyosságúak lehetnek.
A leggyakoribb panaszok a szapora szívverés, aritmia, a magas vérnyomás, a hasmenés, és az ezzel járó fogyás, még fokozott étvágy mellett is, a hajhullás, bőr- és körömkárosodás, a lábakban megfigyelt úgynevezett pretibiális ödéma, az idegesség, ingerlékenység, álmatlanság és az izzadás fokozott jelenléte.
A golyva alul- és túlműködéssel egyaránt előfordulhat, de nem törvényszerű. A megnagyobbodás leggyakoribb oka a struma, az adenoma, a csomó vagy a daganat megjelenése.
Szövődményei
A kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés szívritmuszavarokhoz (súlyos esetekben szívelégtelenséghez), anyagcserezavarokhoz, fogyásból és hasmenésből eredő alultápláltsághoz, valamint fertőzésekre való fokozott fogékonysághoz vezethet.
A tireotoxikus krízis bármely életkorban előfordulhat, de súlyos, sőt életveszélyes állapotokhoz vezethet újszülötteknél és idősebb felnőtteknél. Ennek gondozása sok esetben intenzív osztályos feladat. Előfordulhat láz, magas vérnyomás, szapora szívverés, neurológiai és emésztési tünetek, sőt szívelégtelenség is.
A hyperthyreosis önmagában nem feltétlenül akadályozza a terhességet, azonban a meddőségre tesztelt nők 2-3%-ánál alakul ki pajzsmirigy-túlműködés. A túlzott pajzsmirigyhormon szekréció rendszertelen egészségügyi állapotokhoz, rendszertelen menstruációhoz és a vetélések gyakoriságának növekedéséhez vezethet. Férfiaknál a pajzsmirigy túlműködése problémákat okozhat a spermiumok mozgékonyságában.
Átmeneti pajzsmirigy-túlműködés terhesség alatt is előfordulhat. Ez akár súlyos, terhességi tirotoxikózisnak nevezett állapothoz is vezethet, de ritka. A terhesség alatti hormonális hiperplázia általában átmeneti – elméletileg a magas HCG-szint szerepet játszik a kialakulásában – az enyhe esetek nem feltétlenül igényelnek kezelést, de utánkövetés ajánlott, mivel a pajzsmirigygyulladás hosszabb ideig fennállhat, vagy hosszú távú működési akadályhoz vezethet.
A terhesség alatt a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő nők gyakoribb fizikális vizsgálatot igényelnek. Ha kezelésre van szükség, akkor ez elsősorban gyógyszeres kezelést jelent. A propiltiouracilt részesítik előnyben, mivel a metimazol magzati károsodást okozhat az első trimeszterben. Előfordulhat azonban, hogy később váltani kell a propiltiouracil mellékhatásai miatt, amely károsíthatja a májat. Ha szükséges, ritkán műtétre lehet szükség, de a radioaktív jód terápia ellenjavallt.
Kezelése
Főleg szuppresszióra és gyógyszeres terápiára van szükség. Általában elegendő a hosszú távú (1-2 éves) metimazol vagy propiltiouracil kezelés. Szükség esetén műtétre vagy radioaktív jódkezelésre is szükség van. A betegek hosszú távú nyomon követést és monitorozást igényelnek. A betegség gyakran funkcionális károsodást okoz.
