A gyulladásos bélbetegség (IBD) egy krónikus autoimmun betegség, amely a vékony- és a vastagbelet egyaránt érinti. A két leggyakoribb típus a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Bár ezt a rendellenességcsoportot a fent említett két bélszakasz gyulladásának nevezték, a tünetek az emésztőrendszer más részein is megjelenhetnek. Például a Crohn-betegség a nyelőcsövet, a gyomrot és még a végbelet is érintheti.
A legnagyobb különbség a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség között az, hogy míg az előbbi valójában „csak” a bélfal felső rétegeit érinti, addig az utóbbi a bélfal teljes vastagságában okoz gyulladást.
A gyulladásos bélbetegség tünetei igen változatosak lehetnek, intenzitásuk változó lehet, például attól függően, hogy az emésztőrendszer melyik részét érinti a gyulladás. A tünetek néha hirtelen jelentkezhetnek, de néha az embereknek kevés tünete van. A fő tünetek közé tartozik a gyakori hasmenés, fáradtság és idegesség, tartós láz, hasi görcsök, hányinger és hányás. A bélfekélyek miatt véres széklet is előfordulhat.
A hasi fájdalom, a hasmenés és a bélgyulladás is befolyásolhatja az étvágyat, ezért a betegeknek súlycsökkenéssel és extrém esetekben alultápláltsággal kell megküzdeniük. A gyulladásos bélbetegség az emésztőrendszeren kívüli tüneteket is okozhat, például máj-, bőr-, szem- és ízületi problémákat.
A gyulladásos bélbetegség számos formában jelentkezhet, ami megnehezíti a diagnózist, ráadásul a szakértők nem is ismerik a betegségek hátterében álló pontos okokat. Például a bélmikrobióta változásai (amit a hosszú távú antibiotikumok okoznak) és a genetikánk szerepet játszhatnak a kialakulásában, egyes szakértők pedig az étrend felelősségét hangsúlyozzák, mivel az állati fehérjék, a hús és a hal növelheti az IBD kialakulásának kockázatát. Ez növeli annak esélyét is, hogy a stressz vagy bizonyos gyógyszerek betegséget okozzanak. Ezenkívül ezek a tényezők fokozhatják a már meglévő gyulladásos bélbetegség tüneteit.
A kellemetlen fájdalomtünetek általában először a fiataloknál jelentkeznek, de előfordulhat, hogy csak 40-50 éves kor után tapasztalják. A tünetek elemzése mellett biopsziára vagy kolonoszkópiára is szükség lehet a diagnózis felállításához. Mivel a tünetek (különösen azok, amelyek nem érintik az emésztőrendszert) nagyon sokfélék lehetnek, és számos egyéb rendellenességre is utalhatnak, a megfelelő diagnózis felállítására gyakran kell várni.
Amennyire tudjuk, a gyulladásos bélbetegségre nincs gyógymód. A tünetek megfelelő étrenddel – különösen vitamin- és ásványianyag-kiegészítéssel – kezelhetők, gyógyszeres kezeléssel, stresszcsökkentéssel (szükség esetén pszichoterápiával), így az IBD-s teljes életet élhet. Rendkívül súlyos esetekben az orvosok műtétet is javasolhatnak a bél kisebb vagy nagyobb részének eltávolítására. A fekélyes vastagbélgyulladásban ez általában a bélrendszeri tüneteket tisztázza, míg Crohn-betegségben a tünetek kiújulhatnak.
Az IBD több százezer embert érint világszerte, Magyarországon közel 45 ezren küzdenek panasszal. Bár a gyulladásos bélbetegség önmagában nem halálos, néha nagyon súlyos szövődmények, például bélperforáció léphet fel. Az IBD növeli a bélrák, különösen a vastagbélrák kockázatát, de ezt a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően általában viszonylag gyorsan észlelik.
