2024. április 24. szerda
More

    Miért jó a mese?

    Hihetetlen, de már attól a pillanattól érdemes mesélni, amikor a baba még csak magzati állapotban van. Születés után az altatódalok, mondókák behozzák a gyerekeket a mesék világába. A 2-3 éves időszak a különféle éntörténetek kora, ezt követik a lánctörténetek, az állattörténetek és a csalimesék. Az igazi mesekorszak – amiben mágikus történetek is léteznek – 4,5-5 évesen kezdődik.

    Amikor a gyermek fejlődni kezd, érdeklődési köre kitágul. Egy mese akkor jó, ha a történet alanya alkalmazkodni tud ehhez a változáshoz, és megtanulhatja belőle a célok elérését és a nehézségek megoldását. A leegyszerűsített és lerövidített, egyperces történetek gyakran elvesztik az eredetiben ábrázolt konfliktust, és egy-egy meghatározó téma értelmét veszti. Elveszíti a lényegét a mese, szóval sose rövidítsünk le egy történetet, meséljük el a teljes sztorit a gyereknek. Például, ha minden rosszat eltávolítunk a történetből: szereplőket, eseményeket, cselekedeteket, akkor a gyermek nem megy át a „jó” azonosításának folyamatán, a feszültség leküzdésének, a felszabadulásnak, a „gonosz” leküzdésének katartikus élményén.

    Az számít, hogy a karakter egyszerű legyen, és csak egy bizonyos tulajdonságot képvisel (pl. jó vagy rossz). Ez azért fontos, mert a gyerekek iskolás korukig nem értik meg a karakterek árnyalatait és összetett személyiségét.

    A 3-4 évesek szeretik a novellákat, amikben ő a főszereplő. Mivel a memóriája még nem annyira fejlett, és még nem látta az összefüggést, segíthetünk neki azzal, hogy elmeséljük a saját életét: lefekvés előtt elmondhatjuk, hol voltunk és mit csináltunk aznap. A valóság, a realitás és a képzelet 4-5 éves korig összemosódik. 5 éves kor körül kezd kialakulni az úgynevezett kettős tudat, ami azt jelenti, hogy a gyermek képes megtapasztalni önmagát a történetben, azonosulni a történetben szereplő főszereplővel, de már nem keveri össze a történet eseményeit a valósággal.

    A történet számos területen hat jótékonyan: az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. Pozitív hatással van a beszédre, a szókincsre és a kifejezésmódra is. A mese másik fontos funkciója a gyermek megnyugtatása, kikapcsolódása, feltöltődése.

    A mesemondás célja a szórakozáson túl a gyerekek felkészítése az élet megpróbáltatásaira, összefüggések felfedezése a világban, a másokkal való kapcsolatteremtés. Jó példa erre, amikor egy mesehősnek el kell hagynia biztonságos otthonát, és meg kell küzdenie egy ellenséggel, egy sárkánnyal. A hős útja a mesékben tulajdonképpen a gyermekek útja a felnőtté válás felé. Az ehhez hasonló történetek irányítják az érzelmeket, eloszlatják a félelmeket és növelik az önbizalmat. A történetek fejlesztik az érzelmi intelligenciát is. Sikeresebbé teszik a gyerekeket a kapcsolatokban, hatékonyabban kezelik a problémákat, segítik céljaik elérését. Képes lesz arra, hogy az átélt érzelmeit hitelesen fejezze ki, másrészt felismeri mások érzelmi állapotát is (ez az empátia).

    Ha egy gyermek gyakran kéri ugyanazt a történetet, annak fontos érzelmi funkciója van, jelezve, hogy még mindig kapcsolatban áll a történettel. Előfordulhat olyan konfliktushelyzet, ahol szimbolikus választ találtál a történetben. Nekünk unalmas hetekig-hónapokig ugyanazt olvasni, de megéri, mert rengeteg forrást tudnak kihozni belőle a gyerekek. Fontos a mese működéséhez, hogy ne próbáljuk kihámozni a gyerek problémáit a történetből.

    A képzelet és a kreativitás szempontjából a mesék olvasása vagy mesélése előnyösebb, mint a rajzfilmek. A tévén, számítógépen vagy táblagépen látott mesében a gyerek előtt készen lesznek a képek, de amikor hallgatja a mesét, képzeletében megjelenik az elmondott vagy felolvasott történet.

    Legyen a történetmesélés rituálé az életünkben, és ebben a szeretetteljes légkörben fejezzük be a napot. Nem csak azért olvasunk mesét, hogy fejlesszük a gyereket, hanem azért is, hogy értékes időt töltsünk vele! A történetidő megalapozza a szülő-gyerek kapcsolatot, és ez az intimitás sokszorosan megtérül, és megalapozza a későbbi privát szülő-gyerek beszélgetéseket.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!