Enni vagy nem enni? A kérdés az évet záró ünnepek idején gyakran felvetődik, főként, hogy minden számítás, és összehasonlítás szerint túlsúlyosak a magyarok. Érdemes azonban azt is meggondolni: egészségünknek hasznára válik-e, amit kiválasztunk az étlapról?
A daganatos halálozási listán a világelsők közé tartozunk. E dicstelen hírnévről szívesen lemondanánk és volna is rá mód, hiszen e betegségeknek több mint egyharmada megelőzhető. A megelőzés kulcsa az egészséges életmód, amelybe a dohányzás mellőzésén, a fizikai aktivitás fokozásán kívül beletartozik az egészséges táplálkozás is.
A helytelen táplálkozásnak a daganatos betegségek kockázatát növelő hatását már bizonyították. Amerikában a kutatók már több mint két évtizede kimutatták, hogy tudatos, egészséges táplálkozással a daganatos halálozás 35 százalékban csökkenthető. Megállapítottan daganatmegelőző hatása van például a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak. Ennek ellenére Európában csak három országban fogyasztanak – az egy főre jutó mennyiséget számolva – kevesebbet, mint nálunk. Tehát ezek hiánya, akárcsak a teljes őrlésű gabonaféléké – kockázati tényező a magyar táplálkozásban. Viszont a túlzott vöröshús-fogyasztás, a különféle grillezési, nyárson sütési elkészítési módok növelik a rákos betegségek kialakulásának kockázatát, csakúgy mint a pácolás és füstölés.
A tej- és tejtermékek fogyasztása drámaian visszaesett hazánkban a múlthoz képest, Európában csak négy ország van, ahol a miénknél is kevesebb az egy főre jutó tej- és tejtermék mennyisége. Az ajánlások szerint minimum fél liter tejet kellene mindenkinek naponta fogyasztani.
A túlzott zsiradékbevitel káros hatásáról naponta hallhatunk, ennek ellenére Európában a magyarok használják fel étkeikhez a legtöbb állati eredetű zsiradékot. A túlzott sóbevitel is komoly kockázati tényező, hazánkban a férfiak négyszer, a nők két és félszer több sót fogyasztanak a kívánatosnak tartott napi 6 grammnál. Komoly egészségügyi problémákat okozhat a túlzott alkoholfogyasztás – nyolcadik helyen állunk Európában -, s a mértéktelenül sok kávé, a túl forrón fogyasztott leves is ártalmas egészségünkre.
Az egészségtelen táplálkozás a gyomor, bél, tüdő, hasnyálmirigy, garat, szájüreg, nyelőcső, petefészek és más daganatok kockázatát is növeli. Értelemszerűen, ha a jelzett élelmiszercsoportok túlzott fogyasztását kerüljük, és mértékkel táplálkozunk, magyarán, ha kevesebbet eszünk, kevesebb kalóriát és energiát viszünk be szervezetünkbe, akkor máris tettünk valamit a daganatos betegségek megelőzéséért.
A magyar ember szereti a gyomrát, szeret jól és jót enni. Az evés élvezeti forrás, amellett, hogy napi létszükséglet, kár lenne magunkat örömeitől, jótékony hatásától megfosztani. De, ha korunk egyik legszörnyűbb, legtöbb áldozatot követelő betegségétől az ésszerű étkezéssel is védhetjük magunkat, mindenképpen érdemes a táplálkozási szakemberek tanácsait betartani, sőt részleteiben is tanulmányozni, akár személyre szólóan. Nálunk olyan szaktekintélyek, mint dr. Rodler Imre és dr. Zajkás Gábor, az Országos Közegészségügyi Központ, és az Országos Élelmezéstudományi Intézet vezető munkatársai foglalkoznak rendszeresen ezzel a témával.
Mire hívják fel a figyelmet? Mindenekelőtt a túlzott energiabevitelre, illetve a mozgásszegény életmódra, a testtömeg növekedésének kockázataira. Magyarországon a nők és férfiak egyaránt igen nagy százalékban túlsúlyosak.
Egy Kanadában élő belga orvos több mint l30 évvel ezelőtt kidolgozta a testtömeg indexet, amelynek segítségével meghatározható, hogy ki sovány, normális súlyú, vagy túlsúlyos, elhízott. A testtömeg index kiszámítása nem bonyolult művelet: a méterben megadott magasság négyzetével el kell osztani a testsúlyt, az eredmény megadja a testtömeg indexet. Egy példa: ha valaki 165 cm és 80 kg, akkor a számítás a következő: 1,65×1,65=2,723. A következő lépés:80:2,723, tehát a testtömeg index:29,38. Hogyan kell értékelni? Akinek az index-száma 18,5-nél kisebb, az sovány, 18 és 24,9 között normális testtömegű, 25 és 29,9 között testes, 30 felett elhízott.
Az évvégi ünnepek idején persze nehéz lemondani a jó falatokról. Nem is kell, áldozzunk nyugodtan az evés örömeinek – az ésszerűség határain belül, de a jeles napok elteltével szabjunk magunknak új mértéket, és ne várjuk meg, amíg szervezetünk vészjelzései figyelmeztetnek arra: túlsúlyosak lettünk.
Forrás: MTI
