Először mutatták ki tudósok, hogy a rendszeres kialvatlanság és a kábítószer-fogyasztás úgy terjed a kamaszok között, mint egy ragály: a barátokon keresztül negyedíziglen is képes „fertőzni”.
A San Diegó-i Egyetem (UCSD) kutatói az alváskutatással kapcsolatos vizsgálataik során jutottak erre a megállapításra. A szakértők az American Association for the Advancement of Science (AAAS) éves közgyűlésének alkalmából publikálták eredményeiket számos más hasonló témájú tanulmánnyal együtt.
A kérdéses vizsgálat kimutatta, hogy „két fontos klinikai és közegészségügyi probléma, a kamaszkori alvási zavar és a droghasználat” szoros kapcsolatba hozhatók egymással. A hét óránál kevesebbet alvó tinédzserek nemcsak hajlamosabbak a kábítószer-élvezetre, hanem át is tudják ragasztani az alváshiányt és a drogozást a barátaikra és testvéreikre.
Az UCSD és a Harvard Egyetem tudósai szerint az olyan kamaszok, akiknek hét óránál kevesebbet alvó barátjuk van, maguk is 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel fognak hét óránál kevesebbet aludni, és közülük 19 százalékkal többen fognak marihuánát szívni, mint azok, akiknek barátja jó alvó.
Az amerikai Országos Alvás Alaptvány (National Sleep Foundation) ajánlása szerint a kamaszoknak legalább 8,5 órát, a felnőtteknek pedig (korra való tekintet nélkül) legalább hét órát kellene aludni éjszakánként.
Egy másik tanulmány, amely a különböző életkorokban vizsgálta az alvás szerepét, rámutatott, hogy a 68 éves korúak átlagban jobban teljesítettek egy memóriateszten, ha napközben kicsit alhattak. A 27 éves korúak átlagosan szintén jobb eredményt értek el az alvás minőségének függvényében.
Sean Drummond, az UCSD pszichiátriai tanszékének professzora szerint a magyarázat az alvás „hatékonyságában” rejlik: a fiatal felnőtteknél sokat számít a hosszabb ideig tartó zavartalan alvás. A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, hogy a mély alvás megszakad, és az ember az éjszaka közepén egy időre felébred, vagyis csökken az alvás hatékonysága.
Ám míg az idősebbeknél a szakadozott alvás nem hat ki az agyi funkciókra, illetve nem befolyásolja a másnapi teljesítményüket, a fiatalok megsínylik, és határozottan káros hatással lesz az agyi tevékenységükre is.
Az UCDS egy másik csoportja a délutáni szunyókálás lehetséges előnyeit vette számba. Arra koncentráltak, hogy vajon a délutáni alvás felveheti-e a versenyt az éjszakai nyugodalommal. Az eredmény szerint 90 perc délutáni szundítással ugyanott tart az ember, mint egy átaludt éjszakával – számolt be a kutatásról Sara Mednick, az UCSD tudósa.
Akiknek viszont nincs módjuk a délutáni alvásra, azok gyakran nyúlnak koffeintartalmú italok után. Ám a tanulmányban azt is kimutatták, hogy a sziesztázás helyett bevetett koffein nem éri el ugyanazt a hatást. Egy dupla presszókávé kevésbé hatékony, mint húsz perc alvás – mondta a kutató. Mint hozzátette: a kávé ugyan segít a memória bizonyos funkcióinak felfrissítésében, ám olyan területeken, mint listák (szavak, számok, nevek) megtanulása, már hasznavehetetlen.
Forrás: MTI
