A stroke az, amikor az agy egy részének a vérellátása megszakad vagy csökken, ami megakadályozza, hogy az agyszövet oxigénhez és tápanyagokhoz jusson. Ebben az esetben az agysejtek perceken belül elpusztulnak. Ezért a szélütés orvosi vészhelyzet, mert minél hamarabb kapnak megfelelő ellátást a betegek, annál jobbak az esélyeik az életre és a teljes gyógyulásra.
Mivel ilyenkor minden perc számít, fontos, hogy az ember tudja, mely jelekre kell figyelnie, amikor agyvérzésre gyanakszik, és mit tegyen, ha valakinél ezek a tünetek jelentkeznek. A szélütés tüneteinek sok esetben nincsenek jelei, a leggyakoribbak a következők: zavartság, beszédzavar, szédülés, járási nehézségek, a végtagok vagy az arc koordinációs zavarai (különösen a test egyik oldalán), fejfájás, hányás, ájulás, vagy nyelési nehézségek.
A FAST (a szó jelentése: gyors) betűszóhoz kapcsolódó módszerek ismerete és elsajátítása segíthet az agyvérzések azonosításában, így akár életeket is menthetsz!
F (face = arc): Sztrók esetén gyakori, hogy az arc fele elzsibbad vagy leereszkedik. Kérd meg az érintettet, hogy próbáljon mosolyogni! Általában ez csak az arc felének sikerül az ernyedtség miatt.
A (arm = kar): Ha a személy megpróbálja felemelni a karját, de nem tudja felemelni vagy megtartani, az figyelmeztető jel. Kérd meg a pácienst, hogy emelje fel karját a feje fölé.
S (speech = beszéd): Néha a szélütés megakadályozza az embert a beszédben, vagy beszéde torz és nehezen érthető. Kérd meg, hogy ismételjen meg egy egyszerű mondatot.
T (time = idő): Ha a fenti tünetek bármelyikét észleled, azonnal hívd a 104-es telefonszámon a mentőt vagy a 112-es általános segélyhívó számot, mert minden perc számít.
Téves lenne azt hinni, hogy a stroke csak az idősek betegsége, sajnos egyre többször fiatalabb korban is kialakul. Számos tényező növeli a stroke kockázatát: túlsúly, zsíranyagcsere, cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód és egyéb szív- és érrendszeri betegségek.
A szélütés tüneteinek felismerése életeket menthet, de a közvetlen életveszély kezelése önmagában gyakran kevés. A stroke utáni rehabilitáció nagymértékben meghatározza a páciens hosszú távú állapotát és életminőségét. A stroke-betegek megfelelő felépülése elengedhetetlen a teljes és minőségi élethez, ebben pedig a család és a barátok gyakran fontos szerepet játszanak.