A magyarok több mint 9%-a szenved krónikus álmatlanságban, ami azt jelenti, hogy 54%-kal nagyobb az esélye a stroke-ra. A fiataloknál nagyobb az álmatlanság kockázata, a 18-34 évesek pedig nyolcszor nagyobb eséllyel kapnak agyvérzést, mint azok, akiknek nincs alvászavaruk.
Az alvás életünk fontos része, és ugyanolyan létfontosságú testi és lelki egészségünk szempontjából, mint a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás. Napunk körülbelül 20-40%-át alvással töltjük, melynek során számos fontos folyamat zajlik le szervezetünkben: például az alvás enyhíti a lelki fáradtságunkat, javítja a memóriánkat, szabályozza az anyagcserénket, és kulcsszerepe van szervezetünk regenerációjában, szöveteink, sejtjeink és immunrendszerünk stabilitásában.
Az álmatlanság akkor jelent komoly problémát, ha legalább három hónapig nem tudunk elaludni, éjszaka vagy kora reggel felébredünk, és nem tudunk visszaaludni, rossz minőségű alvásunk van.
Az álmatlanság a magyar lakosság mintegy 9%-át érinti, és számos káros hatása van, többek között alváshiány, fáradtság és szédülés, valamint különféle pszichiátriai tünetek, mint például szorongás, hangulati ingadozások, depresszió és a kognitív képességek romlása, koncentrálási-, memória- és tanulási nehézségek.
Az American Heart Association Stroke című folyóiratában megjelent kutatás szerint az álmatlanságban szenvedőknél lényegesen magasabb – akár 54 százalékos – a stroke kockázata, mint az alvászavaroktól mentes embereknél. Ezenkívül a 18-34 éves korosztályban nyolcszor nagyobb az esélye a stroke-nak, és ez a kockázat idővel nő.
Világszerte évente körülbelül 15 millió ember szenved agyvérzésben, és ma ez az egyik vezető halálok – az esetek egyharmada halálhoz, kétharmada pedig súlyos károsodáshoz vagy valamilyen fokú rokkantsághoz vezet.
Fontos, hogy ne fogadjuk el, hogy az álmatlanság jóindulatú, bár nehéz állapot, amely nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot. Ha tüneteid legalább egy hónapja fennállnak, keresd fel háziorvosodat, hogy megtudd, mi áll mögötte. Alvásunk értékelése mellett érdemes más lehetséges kockázati tényezőket is felmérni, amelyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. Ebben az esetben a korai felismerés is elengedhetetlen a hatékony kezeléshez. Manapság a szájon át szedhető készítményektől a sebészeti beavatkozásokig számos olyan kezelés létezik, amelyek segíthetnek megelőzni az olyan veszélyes szövődményeket, mint a szélütés.
