A jóga testgyakorlatok, a légzéstechnika és a meditáció használata a tudományos orvoslásban is mind gyakrabban helyet kap. A mantra jógára jellemző, lassú légzés a tíz másodperces Mayer hullámzás érvényesülése útján fejti ki vérnyomáscsökkentő hatását – számolt be róla a European Heart Journal.
Siegmund Mayer a 19. század közepén, Európában dolgozott és megfigyelte, hogy a vérnyomás szabályozásában sajátos hullámzás érvényesül. A nyaki verőerekben különleges érzékelő rendszer működik, amely információkat küld az agyba a vérnyomás és a pulzus alakulásáról.
Ha a vérnyomás magas, a bolygóidegen keresztül egyetlen másodpercen belül jön a parancs a szívműködés lassítására, ugyanakkor az ellenkező szabályozást képviselő, szimpatikus idegrendszer útján csak két-három másodperc múlva kerül az érrendszerhez az a jelzés, hogy értágulatra van szükség.
A két rendszer sajátos együttműködését figyelte meg Mayer professzor és azt a törvényszerűséget, hogy az időbeli pontatlanság a vérnyomás tíz másodperces hullámzásához vezet. Az is kiderült, hogy a tíz másodpercenkénti légzés viszont egybevág ezzel a hullámzással és így a vérnyomás csökkenthető.
Az orvosi szaklapban megjelent cikkben Peter Sleight, az Oxfordi Egyetem kardiológus professzora hangsúlyozza, hogy a mantra jóga gyakorlatok lassítják a légzésszámot, így az megközelíti a tíz másodperces ütemet. Arra is emlékeztet, hogy a lassú légzéssel együtt jár a bolygóideg fokozott tónusa, ami valószínűleg nyugalmat, relaxációt is eredményez.
Mantra jógázók vizsgálata igazolta, hogy légzésük lassulása megközelítette a Mayer hullám frekvenciáját, ezért ahhoz hasonulva ilyenkor a szív- és érrendszer működésének ritmusa optimálisan alakulhat.
Az angol professzor szerint az Ave Maria imádkozása az eredeti latin nyelven ugyancsak ezt a tíz másodperces tempót jelenti. Ez hozzájárulhatott ahhoz a megnyugváshoz, ami az ima elmondását, még inkább ismételt elmondását kísérte. Ugyanakkor ez az imádság sem olaszul, sem angol nyelven nem adja meg a tíz másodperces ritmust.
„Voltak hívők, akik ellenezték a liturgia megváltoztatását” – írja Sleight professzor – „és elképzelhető, hogy igazuk volt abban: ha mindenütt az ország saját nyelvén hangzik el a mise, az ima és fohász, annak nincs meg ugyanaz a hatása, mint a latin eredetinek”.
Forrás: MTI
