Csekély a valószínűsége annak, hogy az emberek a kergemarha-kórral (BSE) fertőzött marhahús fogyasztása következtében megkaphatnák a Creuzfeldt-Jakob-betegséget. Erre a következtetésre jutottak a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint angol tudósok.
Angliában a ismét fellángolt a vita arról, hogy a BSE kórokozója veszélyes-e az emberre, miután néhány szarvasmarhatenyésztő megkapta a Creuzfeldt-Jakob betegséget. Ez a ritka kór a BSE-hez hasonlóan az agy szivacsszerű pusztulását okozza.
A fertőzés módja még mindig nem ismert, a kutatók többsége azonban meg van győződve arról, hogy az idegsejtek egyik normális fehérjéje, az úgynevezett prionenfehérje ugyanazon, de torzult fehérjék hatására kóros formájúvá alakul át. A patologikus fehérjeforma okozza az idegsejtek sorvadását.
Arra, hogy a szarvasmarhák fertőzött birkaliszt fogyasztása után betegedtek meg, az a magyarázat, hogy ez a fehérjeforma a két állatfajnál nagyon hasonló. A kutatások ugyanakkor egyértelműen bebizonyították, hogy a szarvasmarha és az ember prionenproteinja annyira különbözik egymástól, hogy egy ilyen, a fajok korlátait is átlépő fertőzés gyakorlatilag lehetetlen. A londoni Imperial College tudósai e feltételezés alátámasztására további bizonyítékokat kerestek. Lehetővé tették a BSE kórokozója és az emberi fehérjék találkozását. Mivel ilyen kísérletet embereken nem lehet elvégezni, a tudósok erre a célra egereket használtak. Olyan egereket, amelyek emberi prionenfehérjét termeltek, azután megfertőzték őket. Egyik állat sem lett beteg. Amikor azonban az egereket a Creuzfeldt-Jakob-betegség kórokozójának tették ki, kitörtek rajtuk e degeneratív betegség tünetei. Így jutottak arra a következtetésre, hogy az embereket valószínűleg nem fertőzi meg a BSE kórokozója.
Forrás: MTI
