2022. május 16. hétfő
More

    A mályvaszínű petúnia és az AIDS – forradalom a genetikában?

    A biológiában alighanem új korszakot nyithat a ribonukleinsav(RNS)-interferenciának elnevezett, az egész élővilágban jelenlévő univerzális jelenség felfedezése.

    A mindennapok nyelvére lefordítva arról a lehetőségről van szó, hogy bizonyos meghatározott, elsősorban patogén (kórokozó) géneket sikerülhet hatástalanítani, még pedig úgy, hogy megakadályozzák genetikai kódjuk leolvasását.

    A biológia legújabb nagy kalandja 1990-ben kezdődött, még pedig – bármennyire furcsán hangzik is – egy olyan növénykísérleti telepen, amely a petúniák különböző színvariációinak előállításával foglalkozott. Később amerikai kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy valóban lehetséges megbénítani bizonyos géneket, és hogy ez olyan génekre is vonatkozik, amelyek vírusos, illetve más, máig gyógyíthatatlan betegségeket okoznak, mint például az AIDS, vagy a különböző rákbetegségek – rajzolta fel a Le Monde, a tekintélyes francia lap az új felfedezés történetét.

    Bár a kutatásokban részt vevő biológusok még óvakodnak attól, hogy a felfedezés hatásait pontosan meghatározzák, Axel Kahn, a párizsi Cochin Intézet genetikusa nem kertelt: szerinte az már bizonyos, hogy a biológiában olyan jelentőségű eseményről van szó, amelyet bátran lehet Amerika földrajzi felfedezéséhez hasonlítani.

    A gén inaktiválása (kikapcsolása, hatástalanitása) egy növénybiológusnak sikerült először, még pedig a petúnia örökletes anyagában. Az RNS-interferenciának elnevezett folyamat új és forradalmi perspektívákat nyitott a növényi, az állati és az emberi génállomány szempontjából egyaránt. A felfedezés, amelyről először a The Independent című angol lap adott hírt 2004. augusztus 10-i számában, újfajta gyógyászati lehetőséget ígér a vírusos fertőző betegségek és a rák gyógyításában. Ráadásul az új felismerés azzal egy időben történt, hogy a végéhez közeledik az a hatalmas nemzetközi tudományos vállalkozás, amelynek révén az emberi géntérkép immár a maga teljességében kirajzolódik.

    Richard Jorgensen professzor, az Arizonai Egyetem kutatója Tucsonban végzett kísérleteket a növény színéért felelős molekuláris mechanizmusokkal. Az “antisens”-nek nevezett technika segítségével úgy változtatta meg a petúniák színét, hogy genetikai állományukba olyan géneket ültetett, amelyek képesek módosítani a színért természetes módon felelős növényi gének leolvasását. Ezzel, mintegy tudtán kívül, Jorgensen professzor feltárta a később “RNS-interferenciának” elnevezett folyamat alapjait.

    Valójában egy a génmanipulációiba csúszott hiba bizonyult sorsdöntőnek. A mályvaszínű petúniát fehérré átalakító biológus egy ízben még erősebb mályvaszínt próbált előállítani, de meglepődve tapasztalta, hogy manipulációi ellenére továbbra is fehér petúniák nyíltak. A felfedezés zavarba ejtő volt: kitűnt ugyanis, hogy ha olyan gént ültetnek át, amelynek színfunkcióját a petúnia egy másik természetes génje már hordozza, akkor kioltódik a színesitési mechanizmus.

    Az okok megértésére a kilencvenes évek végéig kellett várni, gilisztával és léggyel végzett kísérletek első eredményei adták meg a választ. Andrew Fire, a washingtoni Carnegie Intézet professzora 1998-ban a Nature című brit tudományos magazinban tette közzé ezekből levont következtetéseit, amelyek szerint más élőlények esetében is lehetséges egyes gének “elnémítása”, hatástalanítása. Azóta a molekuláris folyamatok szintjén már sikerült megérteni e jelenség titkait. Sőt kiderült, hogy e mechanizmus alkalmazási területe jóval szélesebb lehet, mint gondolták.

    A tengerentúlon a Gordon Carmichael, illetve a Philip Sharp vezette két kutatócsoport fedezte fel olyan igen pici genetikai információtöredékek létezését a sejtekben, még pedig ribonukleinsav (RNS) formában, amelyek képesek közbelépni, interferálni a DNS-ben lévő biológiai információ leolvasása során. Az RNS “fordítja le” a DNS örökletes információit a fehérjeszintézis során. A DNS által hordozott genetikai információról e folyamat során másolat képződik, aminek eredményeként megfelelő aminosav-összetételű fehérjék jönnek létre.

    Két egymástól függetlenül dolgozó amerikai kutatócsoport a Nature című brit tudományos magazinban megerősítette, hogy a gén hatástalanításának mechanizmusa a gyógyítás szolgálatába is állítható. Sőt a két csoportnak in vitro, vagyis laboratóriumi körülmények között sikerült megakadályoznia ezzel a módszerrel, hogy emberi sejtkultúra az AIDS, illetve a gyermekbénulás kórokozójával fertőződjön. Ezek a kísérletek, bár még nem jelentik azt, hogy a mostani tudományos felfedezés rövid távon jelentős gyógyászati áttörést hozhat, ahhoz elegendőek voltak, hogy számos multinacionális gyógyszergyár máris jelentős pénzt fektessen be a továbblépés érdekében.

    Az új felfedezés viszont egyben bonyolítja is a munkát genetikusok számára, mert a harmincezer, már azonosítás alatt lévő génen kívül jelentős számú RNS-töredék megfejtését is szükségessé teszi – írja a Le Monde.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!