Gyárat építenek, majd rombolnak. Képletesen és egészen leegyszerűsítve ilyen a napjainkban ismét közérdeklődést kiváltó vírusok tevékenysége. Az ellenük való védekezést rendkívüli változékonyságuk nehezíti, ráadásul az egyetlen sejtbe bekerült, többféle vírusból is új változat jöhet létre.
A madárinfluenza megjelenésével újra sokat beszélünk a vírusokról, ezekről a 20-300 nanométer nagyságú (a nanométer a méter egymilliárdod része), csak elektronmikroszkóppal látható különös részecskékről. Habár az élővilághoz sorolják őket, önmagukban életjelenségeket nem mutatnak, nem mozognak, nem szaporodnak, nem növekednek, nincs anyagcseréjük (nem táplálkoznak, és nem ürítenek salakanyagokat) sem. A vírusok az élő szervezet sejtjeinek élősködői.
Az élő gazdasejtekbe bejutva a sejteket arra késztetik, hogy saját anyagcseréjük rovására, akár több százezres, sőt: milliós számban állítsák elő a vírus-részecskéket. A vírusoknak ezt a „szaporodását” megsokszorozódásnak (vírusmultiplikációnak) nevezik. Az élő sejt egyfajta „vírusgyárrá” változik és ebben a folyamatban tönkremegy, elpusztul. A vírusok élő szervezetet megbetegítő képessége elsősorban ezzel az erőltetett megsokszorozódással, a szervezet sejtjeinek tönkretételével függ össze.
Kombinálódó fehérje-részecskék
A madárinfluenza, illetve az egyszerű, s az emberi megbetegedésekért felelős influenza vírusai fehérjeburokkal rendelkező, belsejükben ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó részecskék. Az RNS-t körülvevő fehérjék tulajdonságai alapján az influenzavírusokat A, B és C típusokba sorolják. Az élővilágban a legszélesebb körben az A-típusú influenzavírusok fordulnak elő, ezek az embert és a legkülönbözőbb állatfajokat képesek megbetegíteni. A B- és C-típusú influenzavírusok állatokban nem fordulnak elő, emberi megbetegedéseket is ritkán okoznak.
A madarak influenzáját az úgynevezett A-típusú influenzavírusok okozzák. Az influenzavírusok burkából kiálló fehérje-részecskék (hemagglutininek – HA, és neuraminidázok – NA) speciális tulajdonságai alapján a vírusok H- és N altípusokba sorolhatók. Ezeknek a fehérjerészecskéknek a vírus gazdasejtbe történő bejutásában, a fertőzés megkezdésében van nagyon jelentős szerepük. Fontos tudni azt, hogy a HA fehérjerészecskékkel szemben az élő szervezetben képződő ellenanyagok képesek a vírust semlegesíteni. A HA és NA fehérje-részecskék egymással változatosan kombinálódhatnak, ezért nagyon sokféle influenzavírus altípus fordulhat elő.
Az influenzavírusok örökítő anyaga, genetikai állománya folyamatosan változhat, ezért ezek a legváltozékonyabb vírusok közé tartoznak. Nem csak a viszonylag közismert gén-mutáció okozhatja az influenzavírusok tulajdonságainak megváltozását. Az is gyakran előfordul, hogy az egyazon sejtbe bejutott többféle influenzavírus örökítő anyagának egy része egymással kicserélődik. Ezeknek a változásoknak a hatására a vírus fehérjeburkának összetétele is megváltozhat, új HA fehérjerészecskék jelennek meg a burokban, és az így kialakuló új vírusváltozatok újabb és újabb influenzajárványokat képesek elindítani. Mivel az élő szervezet (ember és állatok) influenzavírussal szembeni védettségét a HA fehérjerészecskékkel szemben az élő szervezetben képződő ellenanyagok adhatják, ezeknek a HA fehérjerészecskéknek a megváltozása a járványok kitörése szempontjából nagyon jelentős.
A vadkacsák a legjobb partnereik
A madarakban bármelyik H-altípusú influenzavírus megtelepedhet, bennük a vírustörzsek a legváltozatosabb HA és NA kombinációkban előfordulhatnak. A kutatók szerint a madarak – és különösen a vadkacsák – jelentős szerepet játszanak az A-típusú influenzavírusok fennmaradásában, az influenzavírusok örökítő anyagának átalakulásában, az újabb vírusváltozatok kialakulásában, és a változatoknak az állatfajok valamint az ember közötti közvetítésében.
A madarakban tünetekkel is járó megbetegedést leggyakrabban a H5-ös és a H7-es altípusú, A-típusú influenzavírusok okoznak. Az azonos altípusú vírustörzsek megbetegítő képessége között is jelentős különbségek lehetnek. Azt, hogy egy adott madárfajban milyen egy influenzavírus-törzs megbetegítő képessége, régen csak mesterséges (kísérleti) fertőzéssel lehetett megállapítani. Újabban a vírus megbetegítő képességét molekuláris biológiai módszerekkel határozzák meg.
Az elmúlt években Ázsiában, az utóbbi hónapokban Oroszországban, Törökországban, Romániában és Görögországban észlelt madárinfluenzát a H5N1 altípusú influenzavírusok okozták. A kórokozó különböző vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni, de a vírusos fertőzés gyakran betegségre utaló tünetek nélkül is fenáll.
Forrás: MTI
