A túlsúlyos test alaposan próbára teszi a szervezetet. Elsősorban a váz- és a keringési rendszert terheli, de a belső szervek működését is nehezíti, s jól ismert tény az is, hogy kedvez bizonyos betegségek kifejlődésének. Utóbbiak sorába a kutatási eredmények alapján a rák különféle fajtái is besorolhatók.
Az eddig megtalált legősibb akt-szobor, az Ausztriában előkerült Willendorfi Vénusz meglehetősen elhízott, hatalmas keblű nőalakot ábrázol. Nem véletlenül, hiszen az egykori szobrász egy ősi kultusz termékenység-istennőjét örökítette meg a művében. Ám manapság már hiba lenne az ő alakját tekinteni követendő etalonnak, mégis mind több XXI. századi Vénusz és Adonisz (az antik női és férfi szépség mai ideáljai) teste kezd az övére emlékeztetni. Mert amíg Földünk számos régiójában az éhezés, az alultápláltság pusztítja az ott élő lakosságot, a fejlett országokban kétségbeejtő arányban nő az elhízottak, túltápláltak száma. S ami a legnagyobb baj: már a gyermekek között is, akik nem mozognak eleget, a sportot a tévén nézik, és közben kalóriadús csemegéket majszolnak.
A szakorvosok, kutatók ezért világszerte elemzik az elhízottság által okozott, vagy serkentett betegségek terjedését. Az ENSZ adatai szerint bolygónk lakosságának egyhatoda, kereken egymilliárd ember túlsúlyos, ezért őket fokozottan fenyegeti a mell-, méh-, gyomor-, vese- vagy bélrákban megbetegedés.
Az USA-ban végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság öt százaléka még sohasem hallott az elhízottság és a rák kapcsolatáról, pedig a rákban elhalt férfiak 14, a nőknek pedig 20 százaléka halálában egyértelműen szerepe volt az elhízottságuknak. Egyes rákbetegségek, például a méh-hám karcinoma esetében minden negyediket közvetlenül a túlsúly (is) okozott.
A göttingeni egyetemen Thomas Hawighorst és Günter Emons az elhízás és a rák összefüggését vizsgálták, s arról a Der Gynakologe (Nőgyógyász) szakfolyóirat 39. számában számoltak be. Felhívták a figyelmet, hogy a nyirok-, epehólyag-, prosztata- és egyes vérrákfajták előfordulásban is jelentős okozó az elhízottság. Emlőrákban háromszor annyi gömbölyded nő betegszik meg, mint amennyi karcsú. Japán kutatók pedig a zsírszövetek és a rák kapcsolatát vizsgálva állapították meg, hogy az elhízottság miatt a zsírsejtek által termelt fehérjék, nevezetesen a leptinek elősegítik a bélrák kialakulását.
Nagyon fontos kapcsolatot találtak a túlsúlyosok cukorbetegsége és annak gyógymódjai, meg a rákosodási hajlam között. A cukorbetegség egyik serkentője köztudottan a magas vércukorszinttel is járó elhízottság. A betegség közismert gyógymódja pedig az inzulin-adagolás. Megállapították, hogy az inzulin-adagolással növelt inzulinszint bonyolult, a gynakológiával kapcsolatos biokémiai folyamatokon keresztül segíti elő a mell- és méhrák kialakulását, – igaz: a folyamat teljes tisztázása még nem sikerült.
A túlsúly azonban nemcsak elrákosodással járhat, súlyosbítja a szív- és érrendszerei betegségeket is. Már a fiatal korú, de túlsúlyos páciensek között is kimutatható a szív, az érrendszer, a vese, az agy és az alsó végtagok jóval gyakoribb megbetegedése, így az infarktus, az agyvérzés, a látásromlás és a trombózis, amely végtag-amputációhoz is vezethet.
Nem ok nélkül riogatnak tehát a szakemberek az elhízással járó következményekkel, miközben azért megjegyzik azt is, hogy a kövérségben, a falánkságban az eredendő genetikai hajlamok is közrejátszanak. Ám ami az embereken múlik, tegyék meg – hangzik a figyelmeztetésük. Vagyis igyekezzenek megtartani a testmagasságukkal és korukkal arányos testsúlyukat, ami megfelelő étkezéssel – és az ülő foglalkozásúak esetében rendszeres testmozgással -, de célszerű fizikai munkával is elérhető.
Forrás: MTI
