Három, a természetben is előforduló baktériumölő vegyület nyújt reményt az antibiotikumok alapjaiban új osztályának kifejlesztéséhez. A hatóanyagokat bevethetik majd a mára rezisztenssé vált tuberkulózis baktériumok ellen is, rövidítve ezzel a világszerte szaporodó gümőkóros esetek gyógyulási idejét – közölték amerikai kutatók a Cell című tudományos szakfolyóiratban.
„A három hatóanyag vonzó jelölt széles spektrumú antibiotikumok kifejlesztéséhez” – mondta Richard Ebright, a New Yersey-ben lévő Rutgers Egyetem munkatársa. A három anyag a myxopyronin, a corallopyronin és a ripostatin elnevezésű vegyület.
Mindhárom vegyületet egyes baktériumok állítják elő kémiai hadviselésük során, melyet a többi baktérium ellen folytatnak a természetben. Ebright és kutatócsoportja kimutatta, hogyan blokkolják e vegyületek a bakteriális RNS polimeráz elnevezésű enzimet, amelyre szüksége van a baktériumnak ahhoz, hogy a DNS-ből kiszedje a fehérjék előállításához elengedhetetlen genetikai információt. Az enzim nélkül elpusztul a baktérium.
Az RNS polimeráznak a rák ollójához hasonló formája van, két nyúlvánnyal. Az egyik „olló” mindig áll, míg a másik mozog, miközben a DNS molekulát egy helyben tartja. Mindhárom antibiotikum úgy működik, hogy megakadályozza az olló működését. A szükséges genetikai kód nélkül viszont a megtámadott baktérium nem tud fehérjéket termelni.
„Az antibiotikumok hat évtizede bástyaként védenek bennünket a bakteriális fertőzőbetegségek ellen. Mostanában ezek a bástyák összeomlóban vannak. Sürgősen szükségünk van új baktériumellenes vegyületekre” – méltatta a kutatások jelentőségét Ebright.
Forrás: MTI
