2022. július 6. szerda
More

    Az élet titkának nyomában

    Az élet titkát kutató egyik amerikai tudóscsoport bejelentette: jó úton van ahhoz, hogy az élet lényegét meghatározó mintegy 300 gént feltérképezze egy kis mikroorganizmusban. Az Institute for Genomic Research (TIGR) nevű intézet következő lépésként mesterséges baktérium előállítását tervezi e gének segítségével.

    Clyde Hutchinson és kutatótársai a Science-ben publikált közleményükben a Mycoplasma genitalium nevű, az ember nemi szervében élő mikroorganizmus feltérképezéséről számoltak be. Ez a baktérium nem okoz semmiféle ismert betegséget, a kutatás szempontjából azonban fontos tulajdonsága, hogy kevesebb gént tartalmaz, mint bármely más élő szervezet, amelynek genomáját, teljes génállományát eddig vizsgálták. Az ember 80 ezer és 140 ezer közötti génállománnyal rendelkezik, a TIGR által térképezett mikroorganizmus mindössze 480 gént tartalmaz.

    A Science-ben megjelent közlemény szerint a fehérjeállományt kódoló, az öröklést meghatározó 480 génből a laboratóriumi feltételek között 265 és 350 között van azok száma, amelyek elengedhetetlenek az élethez, míg a többiek olyan másodlagos jellemzőket határoznak meg, mint például a hővel szembeni ellenállás. A mikroorganizmusban lévő, az élethez alapvető gének közül azonban 111-nek a tulajdonképpeni pontos rendeltetését eddig nem sikerült megállapítani – vagyis az élet mechanizmusának vizsgálata még korántsem teljes.

    Craig Venter, a TIGR alapítója, aki jelenleg a Maryland államban működő Celera Genomics Corporation vezetője, már korábban kimutatta, hogy a Mycoplasma genitaliumhoz hasonló a Mycoplasma pneumoniae nevű mikroorganizmus, amely az említett 480-on kívül 200 további gént tartalmaz. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy ez a 200 nem alapvető az élethez. A kutatás során különleges, úgynevezett génfaló génekkel egyenként “vágták ki” a géneket a vizsgált mikroorganizmusokból.

    “Az a tény, hogy még 111, az élethez elengedhetetlen gén funkcióját nem sikerült kimutatni a legegyszerűbb sejtben sem, azt mutatja, hogy a sejtbeli élet alapvető molekuláris mechanizmusát eddig még nem sikerült leírni” – ismerte el a TIGR közleménye.

    A TIGR kutatói a továbbiakban mesterséges baktérium létrehozását tervezik, az alapvető génekre alapozva. A kísérlet első lépése a gének hordozására szolgáló mesterséges kromoszóma felépítése lenne – tartalmazza közleményük.

    A Reuters tudósításában megjegyzi, hogy a kanadai Brit Columbiában működő Chromos Molecular Systems egyik kutatócsoportja már bejelentette egy ilyen jellegű kísérlet végrehajtását. A kanadai csoport egerekbe ültette be a mesterséges kromoszómát, azok pedig továbbították leszármazottaiknak.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!