Kelet-Európában a tuberkulózis fertőzések okozóinak mintegy 10 százaléka nem reagál a leghatékonyabbnak hitt antibiotikumokra sem.
SOS jelzéseket repített világgá a közelmúltban a WHO, – a genfi székhelyű egészségügyi világszervezet. Az Olaszországban tartott nemzetközi konferencián hangzott el, hogy egyre több baktérium vált és válik ellenállóvá az alkalmazott antibiotikumokkal szemben. A veszély nagy, hiszen a torokgyulladástól kezdve az AIDS-ig bizonyos mikroorganizmusok felelősek a bajért és amennyiben a rendelkezésre álló antibiotikumok már nem hatnak, előállhat bizonyos antibiotikumok felfedezése előtti helyzet, amikor is betegek haltak meg a hatékony gyógyszer híján.
Dr. Ambrus Gábor gyógyszerkutató véleményét kérdeztük az antibiotikumok alkalmazásáról.
Edzett baktériumok
– A közvélemény meglehetősen keveset tud a mikroorganizmusokról, amelyek közül kevés a betegséget okozó, patogén képességű. Többségük közömbös az emberi faj számára, vagy éppen nélkülözhetetlen segítőtárs, mint például a bélcsatorna baktériumai. Tehát e mikroszkopikus élőlények többségének inkább érdemei vannak a szervezet védekezőképességének, az immunitásnak az erősítésében. Éppen ezért veszélyes a túlzottan reklámozott, úton-útfélen használt antibiotikum használat.
Dr. Ambrus Gábor azt is elmondta, hogy éppen az immunvédekezés természetes gátlása, a túlzott antibiotikum fogyasztás teremtett kedvező terepet az új és új mikrobák számára. A felelőtlenül és széles körben használt antibiotikum hatását túlélte az „edzett” baktérium, sőt egyre ellenállóbb fajok fejlődtek ki. Ezt új betegségek, járványok kialakulása jelzi.
A multirezisztens, tehát ellenálló baktériumok megjelenése figyelmeztetés: a szervezet természetes védőrendszerének mechanizmusát, harmóniáját nem szabad megzavarni indokolatlan antibiotikum használattal. Lehet, hogy a figyelmeztetés későn hangzik el, hiszen a WHO számokkal bizonyítja, hogy például az Egyesült Államokban 14 ezer ember hal meg az ellenálló mikroorganizmusok miatt. Kelet-Európában a tuberkulózis fertőzések okozóinak mintegy 10 százaléka nem reagál a leghatékonyabbnak hitt antibiotikumokra sem. De ez mondható el a szalmonelláról is.
Versenyt futnak az idővel
Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet nálunk, hol tartunk az új antibiotikum fajtákkal kapcsolatos kutatásokban, Ambrus doktor úgy nyilatkozott, hogy versenyt futnak az idővel. Ugyanis legalább 10 éven belül újabb, nagyhatású antibiotikumok kifejlesztésére lenne szükség.
– És hadd tegyem mindjárt hozzá: nálunk jelenleg nem folyik antibiotikum kutatás és fejlesztés. Ennek főként anyagi okai vannak. Ugyanis ehhez rendkívül nagytömegű mikroorganizmus átvizsgálása szükséges. Jelenleg mintegy 12.000 antibiotikumot ismerünk, 50-60 féle van forgalomban, de már ezekkel szemben is rezisztensek, azaz ellenállók a betegségeket okozó baktériumok. Tehát egy teljesen új trend felállítása vált szükségessé ezen a területen. Bár orvosilag indokolt új antibiotikumok előállítása, ezekkel szemben kettős követelményt támaszt a szakma: elsősorban hatékonyaknak kell lenniük, másrészt haszonnal járóknak, tehát kifizetődőknek. A nagyobb befektetést csak a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak. A mi kutatásaink most olyan antibiotikumokra – úgynevezett szupresztánsokra – vonatkoznak, melyek a szervátültetéseknél nélkülözhetetlenek és olyanokra, amelyek a szervezet koleszterinszintjét képesek csökkenteni.
Végül is mi történjék az antibiotikumot igénylő betegségek esetében? Az orvosnak kell úgy megválasztani a terápiát, hogy a rendelkezésre álló antibiotikumok alkalmazásával, esetleges kombinálásával „kitotózza” a még hatékonyakat, addig, amíg a tudomány nem kínál új megoldásokat. A lehetőségek határtalanok, a legújabb genetikai felfedezések is segíthetnek. De addig is mértékletesen kell bánni a már ismert antibiotikumokkal. Ok nélkül ne bombázzuk vele szervezetünket, mert, amint ez az olaszországi tudományos tanácskozáson is kiderült: többet ártunk vele, mint amit használunk – figyelmeztet a gyógyszerkutató.
Forrás: MTI
