Közel ezer gén működésére van jelentős hatással az, hogy egy főemlős éppen milyen társadalmi státuszt foglal el környezetében, és ehhez milyen stressz kapcsolódik – állapították meg amerikai kutatók.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányban rhesus makákókat vizsgáltak, melyek szigorú hierarchiában élnek. Ez az első alkalom, hogy kutatási eredményekkel demonstrálták a társadalmi státusz és a genetikai szabályozás között meglévő összefüggést főemlősöknél, igazolva, hogy a szociális környezet és a biológia között erős, képlékeny kapcsolat áll fenn.
Magas rangú nőstények genomját hasonlítottak össze alacsonyabb rangú társaikéval a Chicagói Egyetem munkatársai. Az immunrendszerhez és más funkciókhoz köthető gének kifejeződését vizsgálva azt tapasztalták, hogy jelentős különbségek vannak az eltérő rangú egyedek között. Amikor egy nőstény társadalmi státusza javult, azzal együtt heteken belül megváltozott génkifejeződése, ami arra utal, hogy a szociális hatások gyorsan befolyásolják a genetikai szabályozást.
„Ezeknek a képlékeny és átmeneti változásoknak a bemutatása egészen új és meglehetősen érdekes volt” – mondta el a Science Daily című ismeretterjesztő folyóiratnak (www.sciencedaily.com) Yoav Gilad, a kutatás egyik résztvevője.
A vizsgált rhesusmajmok az atlantai Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központban ötfős csoportokban éltek. Ahogy vadon élő társaiknál is van, minden egyes csoport hatalmi hierarchiába szerveződött. A szabadon élő állatoknál a sorrendet az határozza meg, hogy melyik egyed hódol be elsőként az étel, ital és tisztálkodás körüli versenyben. Fogságban azonban a dominanciasorrend egybeesik az érkezési sorrenddel, ami lehetőséget adott a kutatóknak, hogy tanulmányozhassák: a rang megváltoztatása milyen biológiai következményekkel jár.
A vadon élő makákóknál a nőstény általában abban a társadalmi státuszban éli le életét, ahová született. Társadalmi rangjukat anyai ágon öröklik ezek a főemlősök. A különleges helyzetben azonban a később érkezett vált a legalacsonyabb rangú egyeddé az egyébként idegengyűlölő csoportban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rhesus makákók által elfoglalt társadalmi státusz befolyásolja stresszre adott válaszukat, agyműködésüket és immunválaszukat. A mostani tanulmányban génchipekkel vizsgálták több mint 6 ezer gén kifejeződését, vagyis aktuális működését.
A 49, különböző szociális státuszú nőstény majom génműködésének összehasonlításakor 987 gén kifejeződésében tártak fel jelentős eltérést, melyek közül 112 gén az immunrendszer működésében játszik szerepet. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy az alacsony szociális státusz és a hozzá kapcsolódó krónikus stressz a makákóknál gyengíti az immunrendszer működését, növeli a betegségek megjelenésének kockázatát.
Forrás: MTI
