Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, csaknem felének magas a koleszterinszintje és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti – derült ki a Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által indított Első 1000 nap program felméréséből.
Az egészségügyi világnap alkalmából 2016-ban Budapesten, a Semmelweis Egyetem (SE) II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján mutatták be a háromévesnél fiatalabb gyerekek és a szoptató anyák táplálkozási szokásait áttekintő magyarországi kutatás eredményeit.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a riasztó eredmények oka főként az, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, holott a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége, mivel a még fejlődésben lévő emésztőrendszer nem áll készen minden étel fogyasztására.
A vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves gyerekeknek csak kevesebb mint a fele kap napi rendszerességgel D-vitamint – tették hozzá.
Felhívták a figyelmet arra: a nem megfelelő étrend és a vitaminhiány együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyéves kor felett minden második gyerek D-vitamin-hiányos, ez pedig negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, valamint a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.
Megállapították azt is, hogy a vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos csecsemők 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy gyereknél vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet.
Ezzel párhuzamosan túl sok nátrium, szénhidrát és cukor jut a gyerekek szervezetébe. A túlzott cukorbevitel miatt az egyévesnél kisebb gyerekek tizede, a kétévesek 14 százaléka, a kisiskolások negyede potenciálisan túlsúlyos, valamint ez hozzájárul ahhoz is, hogy a – korábban csak felnőtteket veszélyeztető – 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is – írták.
A felmérésből kiderül, hogy mindössze a kismamák 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, 20 százalékuk nem megfelelő étrend-kiegészítőt választ.
Kiemelték, a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő a várandósság és a születés utáni első ezer nap táplálkozása. Ezért az Első 1000 nap program – amelyhez az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem is csatlakozott – igyekszik rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájárulni a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyerekek hosszú távú egészségének biztosításához – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
