Jellemzően évszakfüggő – télen gyakori – a középfülgyulladás, ami sok gyermeknek és jónéhány felnőttnek is megkeseríti a napjait. A szakorvos a baj megelőzésére, illetve a már kialakult betegség szakszerű kezeléséhez ad tanácsokat.
– A fülkürt működési zavara teremtheti meg a gyulladás kialakulásának feltételeit. Csecsemőknél, kisgyermekeknél leggyakrabban megfázás, nátha az előzmény – kezdi magyarázatát dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinikájának szakorvosa, akit e gyakori megbetegedésről kérdeztünk. – Ilyenkor a felső légutak nyálkahártyája megduzzad, fokozódik a váladéktermelés. A problémát súlyosbítja, hogy a kis betegek nem tudják kifújni az orrukat. Ezért nem biztosított az orrlégzés, valamint a fülkürt működése sem, és különféle szövődmények léphetnek fel. Ezek közé tartozik a középfülgyulladás is.
– Miként lehet normalizálni az orrlégzést, vagyis megelőzni a bajt?
– A gyógyszertárakban porszívóra csatlakoztatható orrszívó kapható. Ez jó szolgálatot tesz, ha naponta többször alkalmazzuk. Az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő orrcsepp használata is lényeges, de ez is csak kitisztított orrba cseppentve éri el hatását. Ha az orrgaratot az úgynevezett dobüreggel (a középfül része) összekötő fülkürt képes megnyílni, akkor középfülgyulladás kialakulása nem valószínű.
Szerencsére nem minden nátha végződik középfülgyulladással, de több – általában anatómiai – rendellenesség, tartós fülkürtműködési zavart okozva, hajlamossá tehet erre a betegségre. Így gyerekeknél az aránytalanul nagy orrmandula, felnőttek esetében pedig orrsövényferdülés állhat leggyakrabban a háttérben. Ilyenkor az ismétlődő gyulladások megelőzésére az anatómiai rendellenességet kell megszüntetni.
– Milyen tünetek jelzik a középfülgyulladást?
– Mindenek előtt fájdalom a fül tájékán, láz, levertség, étvágytalanság, halláscsökkenés, esetleg fülfolyás is kialakulhat. Ezek a tünetek nem minden esetben jelentkeznek egyszerre és egyforma intenzitással, ezért már gyanú esetén is tanácsos szakorvoshoz fordulni, aki megfelelő vizsgálattal kideríti a panaszok okát és megkezdi a szükséges terápiát.
– Ha kétségkívül megállapítást nyer a középfülgyulladás, milyen terápia alkalmazható?
– Ilyenkor már nem tanácsos házi praktikákat alkalmazni, bár a helyileg használt meleg só vagy az infralámpás kezelés jó hatású lehet. Orrcsepp használata, szükség szerint láz- és fájdalomcsillapítás mindenképpen javasolt, de ilyenkor már legtöbb esetben az antibiotikum sem kerülhető el. A pontos terápiát azonban minden esetben szakorvos határozza meg – tanácsolja dr. Kraxner Helga. – Ha a dobhártya mögött váladék gyülemlik fel, feszítő érzést, fájdalmat okozva, akkor azt mindenképpen el kell távolítani, a dobhártya bemetszésének segítségével. Ezt nevezi a köznyelv fülszúrásnak, és ettől fél leginkább a szülők többsége. Fülszúrás után azonban a betegek közérzete jobb lesz, a fájdalom csökken, lemegy a lázuk. Ha a dobhártya magától szakad ki, annak több veszélye van. Egyrészt nagyobb a valószínűsége a maradandó lyuk kialakulásának, másrészt – ha túl kicsi nyílás keletkezett – akkor még a folyamat gyógyulása előtt bezáródhat, a betegek közérzete ismét rosszabb lesz, a fájdalom fokozódik, ismét belázasodnak.
– Azt tartja a közhit: az egyszer felszúrt dobhártyát mindig szúrni kell…
– Ez így nem igaz, az viszont lehetséges, hogy valamilyen hajlamosító tényező esetén többször is kialakulhat olyan állapot, ami a dobhártya bemetszését szükségessé teszi. Ilyenkor a hajlamosító – általában anatómiai – ok megszüntetésével, műtéti megoldásával lehet a további problémákat legjobban megelőzni.
A heveny középfülgyulladás tehát odafigyeléssel, a légutak szabaddá tételével sok esetben megelőzhető, ha viszont mégis kialakul, akkor a gyors szakorvosi beavatkozás a legeredményesebb.
Forrás: MTI
