Amikor arra kerül sor, hogyan élje túl az emlősök agya az éhezést, úgy tűnik, a természet a nőstényeket értékesebbnek tartja, mint a hímeket – állítják amerikai kutatók.
A Journal of Biological Chemistry című szaklap 2009-es téli számában jelent meg az a tanulmány, melyben pittsburghi kutatók számolnak be eredményükről: az idegsejtek éheztetése nemtől függő következménnyel jár. A hím idegsejtek korábban sorvadtak és pusztultak el, míg a nőstény rágcsálók neuronjai mindent megtettek, hogy tartalékolják az energiát és életben maradjanak.
Az elmélet, hogy a tápanyag megvonására adott válasz függ a nemtől, korábban is felmerült: a hímek inkább fehérjét, a nőstények pedig zsírt tartalékolnak. Ezeket az anyagcsere folyamatokat azonban eddig csak olyan, tápanyagban gazdag szövetekben tanulmányozták, mint az izmok, zsírraktárak vagy a máj – írja az EurekAlert amerikai tudományos portál.
Robert Clark és munkatársai a Pittsburgh Egyetem orvosi karán azt vizsgálták, hogy ez a nemi különbség megjelenik-e az agysejtek éhezésre adott válaszában is. Hím és nőstény patkányok, valamint egerek neuronjait éheztették 72 órán keresztül laboratóriumukban.
Az első 24 óra elteltével a hím idegsejtekben jellemzően több hibás működést és sejthalált tapasztaltak. A sejtlégzés például 70 százalékkal csökkent a hím, míg 50 százalékkal a nőstény sejtekben. A hím sejtek nagyobb arányban kezdték lebontani saját összetevőiket energianyerés céljából, míg a nőstény neuronok több zsírcseppet hoztak létre, hogy tárolják az energiát.
Mint általában a sejttenyészeteken végzett kísérletek adatai, ezek a vizsgálati eredmények sem írják le pontosan, mi történik az élő állatok agyában éhezéskor, ám lehetővé teszik, hogy a kutatók egyéb befolyásoló tényezőktől, például a hormonok hatásától függetlenül vizsgálják az idegsejtek működését.
Forrás: MTI
