A méhen belüli tápanyagfelvételt irányító hormon alacsony szintje később szorongóvá teheti a gyermeket – állapította meg egy tanulmány.
A kutatás szerint az Igf2 nevű növekedési hormon hiányában fejlődő magzat felnőttként hajlamosabb lesz a szorongó viselkedésre és a stresszre – idézi a The Daily Telegraph online kiadása a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányt.
Korábbi kutatások már igazolták, hogy a várandósság alatti fogyás és a stressz csökkenti az Igf2 mennyiségét. A Cambridge-i és Cardiffi Egyetem kutatócsoportja azt állítja, eredményeik segítenek megmagyarázni, miért tűrik egyesek rosszabbul a stresszt és az aggasztó helyzeteket, mint mások.
„Ez az első példa arra, amit a felnőtt viselkedés magzati programozásának nevezünk. Nem tudjuk még pontosan, ezek az igen korai életesemények hogyan befolyásolják hosszú távon az ember érzelmi válaszait, ám gyanítjuk, eredményeink arra mutatnak, viselkedésünk és agyi vagy mentális betegségekre való hajlamaink gyökerei az élet elejére nyúlnak vissza” – mondta Trevor Humby, a tanulmány egyik szerzője, a Cardiffi Egyetem viselkedéskutató genetikusa.
A kutatás során olyan egereket vizsgáltak, amelyek a vemhesség alatt nem tudtak elegendő Igf2 hormont termelni. Ez a vegyület irányítja a magzat növekedését azáltal, hogy biztosítja a tápanyag felvételét a méhlepényből. Ezeknél a rágcsálóknál bizonytalan volt a méhlepény tápanyagellátása, és ez kihatott az utódok viselkedésére.
A kutatók azt fedezték fel, hogy az ilyen egéranyák kölykei felnőttként sokkal erősebben szorongtak a labirintusteszteknél, illetve ha új környezetbe helyezték őket.
Hamby szerint ismeretes volt, hogy a méhen belül lassabban, nehézségekkel fejlődő magzatok később hajlamosabbak voltak az ADHD nevű figyelemzavaros hiperaktivitásra és a szorongásra, ám közvetlen kapcsolatot nem feltételeztek a két jelenség között.
„Az agyfejlődés megváltozásához vezet, ha a méhlepény nem szolgáltat a magzat szükségleteinek megfelelő tápanyagot. Ha megszakad a tápanyagszállítás, nem jut energia ezekre a folyamatokra, blokkolja őket, ez pedig változásokat idéz elő. Következő kutatásaink erre fognak irányulni” – magyarázta Hamby.
Forrás: MTI
