Az immunterápia a rák igen elterjedt kezelésévé válik, olyan megközelítéseket alkalmazva, mint az ellenőrzőpont gátlás, a T-sejt transzfer terápia, a monoklonális antitestek és a rák elleni védőoltás.
Ezek a megközelítések azonban nagy dózisú immunterápiát foglalnak magukban, problémás mellékhatásokkal. Ígéretes megközelítés a rákos betegeknek adott immunterápiás szerek dózisának csökkentésére, ha azt elektromos stimulációval kombinálják, amely kétféleképpen hathat; vagy módosíthatja az immunrendszert, hogy ezeket az immuncitokineket és ágenseket termelje a páciens testében, vagy növelheti ezen immunágensek sejtfelvételét elektroporációval.
Kimutatták, hogy az egyenáramú elektromos stimuláció csökkenti a daganatok méretét immunkompetens egerekben, miközben nincs hatással a tumor méretére immunhiányos egerekben.
Számos tanulmány nano-impulzusos elektromos stimulációt alkalmazott az immunrendszer aktiválására és a daganatsejtek elleni küzdelemre. Ezt a megközelítést különböző típusú rákos megbetegedések esetén alkalmazták, mint például fibrosarcoma, hepatocelluláris karcinóma, humán papillomavírus stb.
Egy másik elterjedt megközelítés az elektrokemoterápia kombinálása immunmodulációval, akár immunogén sejthalál kiváltásával, akár immunstimulánsok injekciózásával, amelyek növelik a kezelések hatékonyságát.
Számos terápia elektroporációt alkalmaz az immunstimulánsok (például citokintermelő szekvenciákkal kódolt gének, rákspecifikus antigének vagy tumorellenes toxinok fragmentumai) hatékonyabb bejuttatására. Végül a vagus ideg elektromos stimulációja kiválthatja a daganatellenes immunsejtek termelését és aktiválását, valamint immunreakciókat.
