A száj egészsége befolyásolja az evés, a beszéd, a mosolygás és az érzelmek kimutatásának képességét, az egyén önértékelését, iskolai teljesítményét, valamint a munkahelyen vagy az iskolában való részvételét is. A szájbetegségek – amelyek a fogszuvasodástól és az ínybetegségtől a szájrákig terjednek – amerikaiak millióinak okoznak fájdalmat és rokkantságot, és évente több milliárd dollárba kerülnek az adófizetőknek.
Száj egészségügyi állapotai
A száj egészsége a fogak, az íny és az egész száj-arcrendszer egészségét jelenti, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mosolyogjunk, beszéljünk és rágjunk. A szájüregi egészségünket befolyásoló leggyakoribb betegségek közé tartozik a fogszuvasodás, az ínybetegség (parodontális) és a szájrák.
A felnőttek több mint 40%-a számolt be arról, hogy az elmúlt év során fájdalmat érzett a szájában, és az emberek több mint 80%-ának lesz legalább egy lyukas foga 34 éves korára. A nemzet több mint 124 milliárd dollárt költ a fogászati ellátás költségeire évente. Évente átlagosan több mint 34 millió iskolai óra és több mint 45 milliárd dollárnyi termelékenység vész el a nem tervezett ellátást igénylő fogászati vészhelyzetek következtében.
A szájüregi betegségeket gyakran különállónak tekintik más krónikus betegségektől, de ezek valójában összefüggenek egymással. A rossz szájhigiénia más krónikus betegségekhez is társul, mint például a cukorbetegség és a szívbetegség. A szájüregi megbetegedések olyan kockázati magatartásokkal is összefüggésbe hozhatók, mint a dohányzás és a cukros ételek és italok fogyasztása.
Az olyan közegészségügyi stratégiák, mint a közösségi víz fluorozása és az iskolai tömítőprogramok, biztonságos és hatékony beavatkozások bizonyítottan megelőzik a fogszuvasodást és pénzt takarítanak meg.
Fogszuvasodás
A fogszuvasodást a fogzománc lebontása okozza, amelyet a baktériumok által termelt savak okoznak, amelyek a fogakon, különösen az íny mentén és a fogak rágófelületének hasadékaiban összegyűlő lepedékben találhatók. A magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása hatására ez a baktérium olyan savakat termel, amelyek a fog külső bevonatának (zománcának) vagy a gyökérfelszínnek a lebomlását (mineralizálódását) idézhetik elő.
Bár a fogszuvasodás nagyrészt megelőzhető, az egyik leggyakoribb krónikus betegség az egész életen át. A kisgyermekek körülbelül egynegyede, a serdülők fele és a felnőttek több mint 90%-a tapasztalt fogszuvasodást. A kezeletlen fogszuvasodás a kisgyermekek 10%-át, míg a 20–64 éves felnőttek 26%-át érintette. A kezeletlen fogszuvasodás az íny alatti tályoghoz (súlyos fertőzéshez) vezethet, amely a test más részeire is átterjedhet, és súlyos, ritka esetekben végzetes következményekkel járhat.
A közösségi vízfluorozás és az iskolai fogászati tömítőprogramok költségtakarékos, bevált stratégiák a fogszuvasodás megelőzésére.
Fogíny (parodontális) betegség
2009 és 2014 között tíz 30 éves vagy annál idősebb felnőttből körülbelül 4 szenved ínybetegségben (parodontális). Az ínybetegségek főként a fogakat körülvevő és alátámasztó íny és csont fertőzéseinek és gyulladásainak a következménye. Bizonyos krónikus betegségek növelik a fogágybetegség kockázatát, beleértve a cukorbetegséget, a legyengült immunrendszert, a rossz szájhigiéniát és az öröklődést. A dohányzás az ínybetegségek egyik fontos kockázati tényezője. Ha a parodontális betegségek korai formáit nem kezelik, a fogakat tartó csont elveszhet, és az íny elfertőződhet. A csekély csonttámaszú fogak meglazulhatnak, és végül ki kell húzni őket.
Szájrák
2016-ban közel 45 000 új szájüregi és garatrákos esetet diagnosztizáltak az Egyesült Államokban, és több mint 10 000 halálesetet. E rákos megbetegedések 5 éves túlélési aránya körülbelül 61 százalék. A szájrák okozta halálozási arány férfiaknál közel háromszor olyan magas, mint nőknél (4 vs 1,4 minden 100 000 emberre), és közel kétszer olyan magas a fehér és fekete populációban, mint a spanyol népességben (2,6 vs. 1,5 minden 100 000 emberre kivetítve). A magas kockázatú magatartásformák megelőzése, beleértve a cigarettázást, a szivarozást vagy a pipázást, a füstmentes dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást, kritikus fontosságú a szájüregi rákos megbetegedések megelőzésében. A korai felismerés kulcsfontosságú e rákos megbetegedések túlélési arányának növelésében. A szájüregi humán papilloma vírus (HPV), a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, a torok hátsó részének rákos megbetegedését okozhatja, amelyet „oropharyngealis rákoknak” neveznek. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy maga a HPV okoz-e szájgaratrákot, vagy más tényezők (például a dohányzás vagy a rágódohány) kölcsönhatásba lépnek-e a HPV-vel, hogy előidézzék ezt a rákot.
