Az Európai Unióban most felnövő nemzedék az első, amelynek a születéskor várható átlag-élettartama nem éri el az előző nemzedékét – idézte az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója a nemzetközi előrejelzést, s a gyermekkori elhízás elkerülésére hívta fel a figyelmet.
Két és félezer iskolában csaknem 160 ezer tanulóhoz jutott el a termékreklámoktól mentes Nutrikid program, amely lényegében az olimpiai játékok szellemében megindított, az idei tanév első félévét felölelő vetélkedő, életmódjátékra szervezett csapatokkal, jelentős díjakkal. A Magyar Dietetikusos Országos Szövetsége egy multi céggel társulva hirdette meg a pályázatot, mert fölismerték: táplálkozásunk korszerűbbé tétele egyik záloga annak, hogy az utánunk jövő nemzedék tagjai egészségesen és hosszabb ideig élhessenek. Ilyen nagy a baj? Ennyire egészségtelenül táplálkoznak az iskoláskorú fiatalok?
Sajnos, mindkét kérdésre igennel kell válaszolnunk.
Két esztendeje vizsgálat készült az iskoláskorú gyerekek egészségi állapotáról, egészségtudatáról és az egészséggel kapcsolatos magatartásáról. Alapvetően kiderült, hogy a tanulók csaknem tizenöt százaléka túlsúlyos. És ez nem is speciálisan magyar betegség, nem jobb a helyzet a mienknél fejlettebb országokban sem. Jellemző, hogy az Európai Unió ma a gyermekelhízást tekinti a legjelentősebb népegészségügyi problémának, és az Egészségügyi Világszervezettel karöltve megalkotta az elhízás felszámolásának és megelőzésének stratégiáját. Miért túlsúlyosak a gyerekek?
Dr. Makara Pétert, az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatóhelyettesét a gyerekkori elhízás okairól kérdeztük.
– Olyan jelenségről van szó, amit nem lehet azzal elintézni, hogy a sajátos magyar életviteli szokások okozzák…
– Valóban nem, az igazi okok megváltozott világunkban keresendők. Az unió idevágó előrejelzése szerint – megegyezően az amerikaival – hosszú ideje a most felnövő generáció lesz az első, amelynek a születéskor várható élettartama csökken a korábbi generációkéhoz képest. Romlanak tehát a fejlett világ lakosainak életkilátásai. Nem kis részben amiatt, hogy már a gyermekek is túlsúlyosak – állítja az igazgatóhelyettes.
– Ilyen komoly gondot jelentene a gyerekkori elhízás?
– Bizony, ugyanis annak későbbi, gyakori következménye a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, és ez utóbbiból fakadóan a sokféle szív- és érrendszeri betegség.
– A mozgáshiányt szokás fő bűnösnek kikiáltani…
– Joggal, hiszen az emberi szervezet száz, kétszáz évvel ezelőtti, fizikai munkavégzésből eredő energiaterhelése mára, hetedére, nyolcadára csökkent. Pedig szervezetünkben az energia forgalma az emberi faj fejlődése során eddig a nehéz fizikai munka feltételeihez igazodott. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben gyorsan és drámaian megváltozott, a munka ma már csak keveseknek biztosítja a szervezet szükséges megterhelését. Mivel lehetne pótolni? Például a szabadidős sporttal, az iskolai testneveléssel és a diáksporttal, a testmozgással. Tudomásul kell venni, hogy ma már nem lehet normálisan, egészségesen élni fizikai aktivitás nélkül.
Rendszeres iskolai testmozgás nélkül nem lenne szabad szocializálódnia egyetlen tanulónak sem.
– Társadalmi rétegek szerint kimutatható-e valamilyen különbség az elhízásban?
– Gyerekkoromban szájában szivarral, fején cilinderrel, dagadtan ábrázolták az imperialista tőkést, és vele szemben kóró soványnak a munkást. Mit látunk ma? Az egykor sovány munkás feszülő pocakkal, cigarettázva mutatja magát, az imperialista tőkés pedig sportosan sovány és nem dohányzik. Eltekintve a mélyszegénység eseteitől, az elhízottság ma inkább a szegényebb rétegek jellemzője. Tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű településeken élők, az alacsony társadalmi státusúak körében több az elhízott gyerek és felnőtt.
– A gyerekkori elhízás nem írható a genetikai meghatározottság számlájára?
– Nem, oka egyértelműen a társadalmi, gazdasági, életmódbeli változásokban, a testmozgás hiányában és a helytelen táplálkozásban keresendő.
Forrás: MTI
