A kártyajáték is közrejátszhat az idősek szellemi frissességének megőrzésében – vélik amerikai kutatók, akik egy kaliforniai nyugdíjas közösség „szupermemória-klubja” tagjainak egészségi és mentális állapotát követik nyomon hosszú évek óta.
A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói 1981-ben kezdték a „90+” elnevezésű kutatást, amelynek során az idősek egészségi állapotát és szellemi frissességét vizsgálják. Az azóta eltelt időben 14 ezer 65 évesnél idősebb résztvevője volt e kutatásnak, közöttük meghaladta az ezret a 90 év felettiek száma.
Úgy tűnik, hogy a program fokozatosan megváltoztatja az agy öregedéséről alkotott képet. Mint kiderült, azoknak a szépkorúaknak az esetében, aki naponta legalább három órán át végeznek valamilyen szellemi tevékenységet – például kártyáznak -, csökken a szellemi leépülés kockázata.
A kutatók megpróbálják kideríteni az ok okozati összefüggéseket is: azért tevékenyek-e ezek a személyek, mert megőrizték szellemi frissességüket, vagy azért jók a mentális képességeik, mert aktívak.
A Los Angelestől délre fekvő Laguna Woods jelenleg mintegy húszezer nyugdíjasnak szolgál otthonául. A zárt lakóparkba nem kerülhet be akárki, követelmény, hogy az idősek ne igényeljenek huszonnégy órás gondozást, de legfőképp, hogy éles elmével rendelkezzenek, akár 65 évesek, akár elmúltak kilencven.
A nyugdíjasok számára Laguna Woodsban teljesen új élet kezdődik: itt új barátokra lelnek, de akár a szerelem is megtalálja őket. Újfajta elfoglaltságok, hobbik várják őket a közösség négyszáznál több klubjában, a testmozgás lehetőségét pedig fitnessközpontok biztosítják. Olyan elfoglaltak, mint az elsőévesek, amikor az egyetemi campus kínálta lehetőségekkel kezdenek ismerkedni. Egyetlen különbség van – nem igazán érdekli őket a jövő, ahogy a múlt sem.
„A mának élünk” – magyarázta 90 éves Leon Manheimer, aki hosszú ideje a lakóparki közösség tagja.
Ám mint számtalan kutatás már bebizonyította, a friss adatok, a jelennel kapcsolatos emlékek elraktározásának képessége vész el elsőként a szellemi leépülés folyamatában.
Bridzsmódszer
Az International Herald Tribune riportja szerint a kortársaik között élő idősek kidolgozták saját tesztelési módjukat, amellyel igen pontosan fel tudják mérni társaik mentális képességeit. Ez a módszer nem más, mint a modern bridzs, ahol a játékosoknak kiváló memóriával kell rendelkezniük, miként a remek stratégiai képességek is kívánatosak. Egy jó játékosnak emlékeznie kell az összes kártyalapra, azok szerepére a játék folyamán. Ha kiesik emlékezetükből egy kártyalap vagy egy lépés, ez a feledékenység nem csak a játszma kimenetelére, hanem a társas kapcsolatokra is kihat. „Amikor a partnerünk téved, bármilyen kegyetlenül hangzik is, többé már nem bízhatunk meg benne” – magyarázta a 89 éves Julie Davies, a kártyacsaták rendszeres résztvevője.
A kutatást irányító Claudia Kawas, a Dél-Kaliforniai Egyetem neurológusa szerint a Laguna Woods-i közösségben élnek a világ „legsikeresebben öregedő” idősei, akik révén megtudható, hogy mi a fontos a szellemi frissesség megőrzése szempontjából: génjeik, aktivitásuk vagy egész életük. Ezt kiderítendő a kutatás során genetikai elemzéseket is végeznek, némely esetben pedig az idősek elhalálozása után felboncolják az elhunytakat, és megvizsgálják az agyukat. A kutatás fényt derített arra, hogy 90 fölött nő a demenciában szenvedők aránya. Azok körében, akik megélték 95. életévüket, a férfiaknak csaknem 40 százalékánál kimutathatók az elbutulás tünetei, a nőknél pedig 60 százalékos ez az arány.
„Úgy véljük, nagyon fontos rendszeresen dolgoztatni az agyunkat, új és új kihívásoknak kitéve azt. Ám nem biztos, hogy mindenfajta szellemi tevékenység egyenértékű az agyi frissesség megőrzése szempontjából. Vannak arra utaló jelek, hogy a társasági életnek, társasági komponensnek van döntő szerepe” – magyarázta Claudia Kawas.
A gének szerepe
Mint kifejtette, épp elég adat bizonyítja, hogy minél több emberrel érintkezik valaki – akár otthonában, akár azon kívül -, annál jobb mentálisan és fizikailag az egyén számára.
„Az emberekkel, akár az idegenekkel való rendszeres érintkezés legalább annyira megdolgoztatja az agyat, mint a keresztrejtvényfejtés vagy egy puzzle. A bridzs azonban mindkét fajta stimulációt biztosítja az agynak” – fejtette ki Kawas a Laguna Woods-i közösség tagjainak szellemi teljesítményével kapcsolatban.
Régebbi követéses vizsgálatok bizonyították, hogy a gének is szerepet játszhatnak a szellemi frissesség megőrzésében még azokban az esetekben is, amikor az agy az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat mutatja. Kawas csoportja is észlelte az Alzheimer-kór jeleit néhány olyan idős ember agyán, aki hosszú-hosszú élete legvégéig megőrizte szellemi frissességét. Ám sokuk az APOE2 gén hordozói voltak, amely segíthetett mentális képességeik megőrzésében.
Nir Barzilai, az Albert Einstein College of Medicine agykutatója vizsgálatai során arra derített fényt, hogy a százéves kort megért, szellemileg friss askenázi zsidók esetében a demenciában szenvedő kortársaikkal szemben háromszorosa az esély a CETP gén előfordulásának. Az utóbbi számlájára írható, hogy megnövekszik a vérben az úgynevezett jó koleszterin mennyisége. „Nem tudjuk, hogy ez miképp védheti a szellemi frissességet, ám igen erős összefüggést találtunk az ilyen előrehaladott korban megőrzött kognitív funkciókkal” – emelte ki Barzai, aki szerint ezek az eredmények kijelölik a jövőbeli terápiákkal kapcsolatos kutatások irányát.
Forrás: MTI
