2022. május 23. hétfő
More

    A napozás és a szolárium sem veszélytelen

    Nálunk még mindig a napbarnította testszín nemcsak az egészségnek, hanem a jómódnak és a divatosságnak is jelképe. Ezért fekszünk órákig a tűző napon, aszaljuk magunkat a szoláriumban, vállalva ezzel nem kevés kockázatot éppen az egészség rovására és a bőrünk fiatalsága ellenében. Milyen veszélyeket rejt magában a mértéktelen napozás és szolárium, s hogyan előzhetők meg ezek? E kérdésekkel fordultunk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati klinikájának adjunktusához, dr. Somlai Beátához.

    – Ma már tudjuk, hogy az UV A sugarak a bőr korai öregedését idézik elő. Az intenzív fiatalkori napozás krónikus bőrártalmakkal jár, ami a bőr száraz voltában, későbbiekben elvékonyodásában, különböző foltokban jelenik meg, ehhez társul az ereknek az áttünése az idő előtt megöregedett bőrön. Tudjuk azt is, hogy főleg az ózonréteg csökkenésével megerősödött az UV B sugár hatása, ezek a sugarak pedig felelőssé tehetők a bőr rosszaindulatú dagantaiért. Nyugaton a fokozottabb egészségügyi felvilágosítás következtében a társadalom e tényekkel szembesült, ez adja magyarázatát annak, hogy ott már kevésbé divatos a lesültség, amint a szoláriumoknak is egyre inkább bealkonyodik. Náluk ugyanis jóval régebben használják a napágyakat, s így rendelkeznek elegendő tapasztalattal a következményeket illetően, habár a szoláriumoknál nagyobb mértékben inkább az UV A sugarak hatása érvényesül. A magas napsugárzásnak kitett földrajzi térségekben, többek között Ausztráliában, Izraelben és Floridában ismert, hogy milyen ártalmakkal jár az erős ultaviola sugárzás. Kiderült, hogy a bevándorlók és azok leszármazottjai körében jóval nagyobb arányú a bőr rosszindulatú daganata, mint az őslakosok között. Minél fiatalabb korban kerültek oda főleg Skóciából, skandináv államokból, annál nagyobb e rosszindulatú elváltozások aránya. Intő jel az is, hogy világszerte 10 évente megduplázódik az ilyen természetű új betegek száma.

    – Hogyan lehet mégis védekezni az éltető nap e káros, ibolyántúli sugaraival szemben? Habár elgondolkodhatunk azon, hogy egykoron, akinek a tűző napon aratnia kellett, az inkább felöltözött, mint levetkőzött.

    Nem árt az óvatosság

    – Valóban így cselekedtek és ma is így kell tennie annak, akinek a munkája megköveteli, hogy erős napsütésben is a szabadban dolgozzék. A napozással összefüggésben is vannak bizonyos szabályok. Mindenekelőtt a gyermekekre kell vigyázni, megelőzve a hólyagos leégést, éppen e helyes öltöztetéssel kis trikóval, sapkával akadályozzuk ezt meg.

    Jó tudni, hogy 18 éves koráig éri a gyermeket annyi ultraibolya sugár, ami fele annak, amit egész életében kap. A későbbi időszakokban az említett rosszindulatú bőrdaganatoknak ez előidézője lehet. Fontos szabály az is, hogy 11-3 óra között ne napozzunk. És ne feledjük, hogy bizonyos gyógyszerek: például Sumterolim, Doxyciklin, egyes szívgyógyszerek a napfénnyel együtt különféle bőrtüneteket idéznek elő. Célszerű megnézni a betegtájékoztatót, ha gyógyszert szedünk. Fontos szempont az is, hogy minél fehérebb bőrű valaki annál inkább tanácsos fényvédő szereket használnia, egészen a maximális faktorig. Nem elég ezeket a fényvédő szereket egyszer felkenni, mert bizonyos időn belül elveszítik hatásukat, úgyszintén, ha vízbe megyünk. A fotóstabil fényvédők már nálunk is kapható készítmények hosszantartó védelmet nyújtanak. Általában a fényvédő szereket a napozás előtt fél órával célszerű alkalmazni. Amennyiben vízoldékony alapanyagúak fürdés, illetve izzadás után meg kell ismételni. A napozás után pedig hidratáló krémekkel pótoljuk a bőr víztartalmának elveszítését.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!