A naponkénti sziesztázás akár harmadával csökkentheti a keringési kórok miatt bekövetkező halálozás kockázatát – olvasható a HealthDay News honlapján egy csaknem 24 ezer ember adatait elemző amerikai vizsgálatra hivatkozással.
A mediterrán térségben és több latin amerikai országban bevett gyakorlat az ebéd utáni „intézményes” pihengélés, és megfigyelések szerint, ezeken a helyeken viszonylag alacsonyabb arányú a kardiovaszkuláris halál.
Aki sziesztázik, alkalmazza a koronáriahalál megelőzésének egyik lehetőségét – véli a rákprevencióval és epidemiológiai kérdésekkel foglalkozó dr. Dimitrios Trichopoulos, a Harvard Egyetem Közegészségügyi fakultásának munkatársa. Az orvos kollégáival több mint 23 ezer görögről gyűjtött össze adatokat, majd csaknem hat és fél évig átlagosan 6,3 évig követte nyomon az embereket.
Egyik résztvevőnek sem volt korábban szívbetegsége, tumorja, illetve nem érte agyi keringési zavar (stroke). Az ebéd után mindig lefekvők csoportjához sorolták azokat is, akik legalább heti háromszor pihentek egy-egy félórát – körükben, az átlagnépességhez képest, 37 százalékkal volt alacsonyabb a szívbajban való elhalálozási arány a hat és fél éves periódus alatt. A csak elvétve, ötletszerűen sziesztázó másik csoportban 12 százalékkal volt kisebb az előfordulás.
Megfigyeléseik szerint a jótékony hatás erősebben jelentkezett a dolgozó férfiaknál, és nem volt olyan kifejezett a nyugdíjasoknál. A nők esetében viszont nem jutottak egyértelmű eredményre a kutatók. Trichopoulos úgy véli, a szunyókálás a stresszoldás egyik módja.
Az amerikai dr. Gregg C. Fonarow (szívspecialista, University of California, Los Angeles) ellenben nagyon szkeptikus az eredményeket illetően, erősen bírálja a vizsgálatot. Arra hivatkozik, hogy a kutatók számtalan bizonyított és módosítható kardiovaszkuláris kockázati tényezőt, úgy mint a vérnyomást, a rossz (LDL) koleszterin szintet nem mérték, a változásokra nem voltak tekintettel. Úgyszintén nem vizsgálták sem az egyének étrendjét, sem pedig a testmozgás szerepét. Holott az említett tényezők optimális állapota felel alapvetően az alacsonyabb halálozási arányért, arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett mediterrán diéta (oliva olaj, hal, nyers zöldségek, gyümölcsök, vörösbor) kifejezetten szívvédő hatású – hangsúlyozza a kardiológus.
Forrás: MTI
