2022. július 6. szerda
More

    Tudomány – Függőség és megvonás

    A függőség fogalmát már jó ideje nem csupán a kábítószerekkel kapcsolatban használják: viselkedési formák is okozhatnak függőséget, ezek abbahagyása is súlyos megvonási tünetekkel járhat, olyannyira, hogy állatkísérletek is bizonyítják: bármi is a függőség oka, ugyanaz a marker vegyület jelenik meg az agy jutalomközpontjában.

    A The New Scientist című angol tudományos folyóirat augusztus végi számában hosszú cikkben foglalta össze az orvosi tankönyvekben még nem kanonizált kutatási eredményeket, amelyek fényében újra kell definiálni a függőség fogalmát. Az is jobban látszik, hogy mi, mikor és milyen adagolásban vezet el valami a kóros állapothoz, és hogy hogyan lehet azt megelőzni.

    Sabine Grüsser-Sinopoli és Ralf Thalemann addiktológusok, viselkedési-függőség kutatók (Charité orvosegyetem, Berlin) szerint a kémiai és a viselkedési függőségek között több a hasonlóság, mint a különbség, legyen a függőség tárgya játékszenvedély, vásárlás, munka, számítógépes játék, szerelem, testmozgás, pornográfia, evés, vagy szex.

    Viselkedési-függőségek tekintetében a közvélemény nem osztja a berlini kutatók véleményét, mert a társadalom úgy véli, a tevékenységek szabadon választottak, s ha valaki túl sokat eszik, szerelmeskedik, elkockázza a vagyonát, vagy minden idejét a világhálóra pazarolja, nem betegség áldozatának, hanem sokkal inkább gyenge jellemű, rossz erkölcsű embernek tekintik. Pedig az erkölcsi hibát és a függőséget eltérően kell kezelni: az utóbbinál nem büntetésre, hanem gyógyításra van szükség.

    Grüsser-Sinopoli szerint ha valaki függőségbe esett, “csinálnia kell” a tevékenységet, s ennek fontossága megelőzi az evését, ivásét és alvásét. Nem azért teszi, mert szereti, hanem mert tennie kell. Jellemző a hozzászokás, az egyre nagyobb dózis igénye is.

    Talán a legbiztosabban a megvonási tünetek jelzik a függőséget. A hangulatváltások, az idegesség, a hányinger, gyomorrángás, fejfájás és izzadás, esetleg hallucináció mind valódi tünet, és a játékosoknál ugyanúgy jelentkezik, mint a kábítószereseknél, de “vásárlás-megvonás” is kiváltotta már. A kutatónő azon a véleményen van, hogy a viselkedési függőség áldozatain ugyanazok a gyógyszerek segíthetnek, amelyek a kábítószereseknél már beváltak.

    A közös mechanizmust az okozza, hogy az ingerek ugyanazokon a “jutalom” áramkörökön haladnak át az agyban. Az evolúció során a nélkülözések, a hiány túlélésére szakosodott jutalomközpont nem tud mit kezdeni a mai világ bőségével és túlterhelődik, mint azt Eric Nestler addiktológus, a texasi egyetem kutatója agyi képalkotó berendezésekkel is igazolta.

    A kutatók függőségbe esett személyeknek esetükre jellemző, kulcsinger jellegű képeket mutattak és EEG-vel figyelték az agyi választ. A játékszenvedély, a szex és a kábítószer ugyanolyan elváltozásokat okozott. Ugyanazokat az EEG vizsgálatokat végezték el kannabisz-, heroin- és alkoholfüggőkön, kaszinó alkalmazottakon, absztinens játékosokon, és kábítószer-függőség ellen bizonyos gyógyszerekkel kezelt betegeken, s minden függőségbe esett személynél ugyanaz az EEG választ kapták, kivéve azoknál, akik a kaszinó alkalmazottakhoz hasonlóan nem váltak függőkké.

    Nestler és munkatársai egy fizikai markert is felfedeztek: a “delta Fos B” gén-regulátor szintje megemelkedik az agy jutalomközpontjában (nucleus accumbens). A marker megjelent az alkoholra vagy kábítószerre szoktatott rágcsálók agyában, s bár a játékszenvedélyt nem lehet patkányokra erőltetni, viselkedési minták – például a gyakoribb szex vagy több cukor fogyasztása – hasonló hatást váltottak ki – olvasható a folyóirat honlapján.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!