Magának árt, aki a civilizációs „tortából” a szükségesnél többet fogyaszt – vélekedtek Magyar Tudomány Ünnepe keretében megrendezett budapesti életmód-konferencia előadói, amelyen sportról, géndoppingról, elhízásról és szépségideálról egyaránt szó esett.
Pucsok József, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese szerint téves az a vélekedés, miszerint a testmozgás, a sport minden esetben pozitív hatást fejt ki. Példaként a Bécs-Budapest Szupermaratont hozta fel, amikor a résztvevőknek 352 kilométeres távot kell lefutniuk. A verseny során rendszeresen vizsgálták a résztvevők vér- és vizeletmintáit, s az azokban lévő vegyületek egyértelműen bebizonyították, hogy a túlzott megterhelés még az edzett emberek esetében is izomkárosodást okoz.
Pucsok József a sport kapcsán beszélt doppingról, s ezen belül a géndoppingról is, amely szövettanilag átalakítja az izomrendszert. Állatkísérletekben már alkalmazzák az eljárást, s már megszületett a maratoni egér, de az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese szerint hamarosan a versenyeken is találkoznak majd ezzel a problémával.
Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Közegészségügyi Intézetének igazgatója az elhízás evolúciós okait boncolgatta. Az emberi szervezet ugyanis jutalomhormonokkal díjazta az egyént minden olyan tevékenységért – így az evésért, szexualitásért és agresszióért, ami a fajfenntartást szolgálta. Valamikor, amikor az embernek még meg kellett küzdenie a táplálékért, ennek pozitív hatása volt, ám ma az evés kiváltotta kellemes érzetért túlsúllyal fizetünk.
Halmy László professzor is az elhízásról beszélt, s a divatos fogyókúrákat vette górcső alá. Meggyőződése szerint sok egyéb tényező mellett a túlsúlyért 30 százalékban a +rohamos tempójú+ étkezés okolható.
A professzor szerint nem radikális fogyókúrákra van szükség, s rossznak tartja, ha szelektíven egyféle élelmiszert fogyaszt a túlsúlyától szabadulni vágyó. A tudós egyébként a futásnak sem híve, mivel megterheli a térdízületet, helyette séta javallott.
Dr. Fehér János, a Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinikájának professzor emeritusa a borterápia élettani hatásáról beszélt. Történelmi áttekintés után, amelynek során bemutatta, hogy mely korokban milyen betegségek kúrálására alkalmazták a hegy levét, áttért a korszerű borterápiára, amelyet Bordeaux-ban fejlesztettek ki. A komplex kúra borfürdőt, törkölypakolást, szőlőmag-olajjal való bedörzsölést, valamint speciális bordiétát tartalmaz. A kezelésnek koleszterin- és vérnyomáscsökkentő hatása van, késlelteti a sejtöregedést, erősíti az immunrendszert, valamint bőrbetegségek és ízületi bántalmak esetén is hatásos.
„Nem mindig a soványság volt a szépségideál” – fogalmazott előadásában Forrai Judit, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének docense, aki a koronként változó szépség fogalmát járta körül.
Kitért a színekre is, amelyek minden korban más jelentést hordoztak. A sárga az ókorban a gazdaságot jelképezte, a középkorban az irigységet, hitványságot, s ez volt a kitaszítottak színe is, az újkorban pedig a kalandvágy, nyitottság és humorérzék szimbólumává vált. A lila a XVIII. században a budoárok színe, azaz a szexualitás jelképe volt, míg a XIX. századtól szerepét a vörös vette át – mondta el többek között.
Forrás: MTI
