A cukorbaj korunk népbetegsége. Alattomosan, sokáig tünetek nélkül támad, s mire fölismerjük, már nehezen kezelhető, gyakran súlyos szövődményeket okoz.
A diabétesz világméretű terjedéséről, a betegség diagnosztikájában beállt változásokról és a megelőzés lehetséges gyakorlatáról dr. Tabák Ádámot, a SOTE I.számú belgyógyászati klinikáján működő Diabétesz Gondozási Nemzeti Központ Amerikából hazatért fiatal kutatóorvosát kérdeztük.
– Hány cukorbeteg él ma a világon?
– Legalább 200 millióra teszik a számukat és ez – sajnos -nőni fog. A globalizálódó világban ugyanis megváltozik életmódunk, táplálkozásunk is. Kevesebbet mozognak és – bár tudjuk, jelen van még az éhezés – általánosságban az is elmondható, hogy jobban tápláltak az emberek. Emiatt minden földrészen egyre több a cukorbeteg. Az Egyesült Államokban például a pima indiánok a diabetológusok kedvenc vizsgálati alanyai. A nemrég még nomád életmódot élő törzs mai tagjainak a fele cukorbeteg, mert szerfölött elhízottak. A 20. században kerültek a jólétbe, addig egészségesebben éltek. Ma a különböző genetikai összefüggéseket, és az életmódváltás hatását kutatják körükben. Az Indián Egészségügyi Szolgálat pedig, nálunk jóval előrébb járva e téren, gyógyító programokkal, köztük az iskolai testmozgás fokozásával siet a segítségükre.
Különösen gyors a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. Az európaiakat kevésbé sújtja a betegség, mint az ázsiaikat, akik eddig vékonyak voltak, ám amerikanizálódnak, gyorsétteremekben dobálják magukba az ebédet, vacsorát, s munkamániások, tehát nincs idejük semmi testmozgásra.
– Azért alighanem az alaposabb orvosi ellenőrzés is közrejátszik abban, hogy több cukorbetegről tudunk…
Alacsonyabb határértékek
– Természetesen és ezt még megtoldhatom azzal, hogy szigorodott a cukorbetegség diagnózisa. Már alacsonyabb vércukorértéknél is diabéteszről beszélünk.A különböző szövődmények megjelenésének kezdetét elemezve kiderült: a kilencvenes évek végéig használt diagnosztikus kritériumnál alacsonyabb vércukroknál is föltűnnek már a szövődmények. Akkor 8 volt az az úgynevezett „éhgyomri vércukorszint”, ami fölött cukorbetegségről beszéltünk, ma 7-es vércukornál már megállapítjuk a betegséget – szögezte le beszélgetőpartnerünk.
– A cukorterhelés során, két órával a cukor elfogyasztása után mért vércukorérték is lehet mérvadó. Az történt, ami a vérnyomás és vérzsír-szint értékelésével: szinte évente válnak szigorúbbá a kritériumok. Ezzel ugyanis a túlélés javítható Megváltozik a szemléletünk, hiszen azok az emberek, akiket eddig egészségesnek tartottunk, ezzel a diagnosztikus rendszerrel már cukorbetegnek, vagy cukorbetegséget megelőző állapotban lévőnek – elsősorban pedig kezelendőnek – tekinthetők – összegezte a változás hatását Tabák doktor.
– Mit kell javítani a hazai gondozási rendszeren?
– Hiányzik a betegregiszter. Ha tudjuk, hogy kik a betegek, akkor átfogható és ellenőrizhető a gondozásuk. Angliában azt szorgalmazza az egészségbiztosító, hogy minden cukorbeteg egyszer egy évben forduljon meg cukorbeteg-ellátó központban, ahol elvégzik az évente kötelező szűrővizsgálatokat, és javaslatokat adnak, ha a kezelések nem megfelelőek. Az amerikai modell szerint, a betegeket kell felvilágosítani, hogy melyek azok a szűrővizsgálatok, amikre szükségük van a jó kezeléshez. Nem az orvos érdeke az alapos kezelés, hanem a betegé A két módszer kombinációja lehet itthon a megoldás – vélekedik a szakorvos.
Magyarországon a nyolcvanas évekből ismeretesek az utolsó összegző adatok, akkor a lakosság 5 százaléka volt cukorbeteg. Ma ennek akár duplája, a népesség közel 10 százaléka is szenvedhet a diabétesztől, de még magasabb is lehet a számuk, ha figyelembe vesszük, hogy itthon is változott a diagnosztikus kritériumrendszer, és már alacsonyabb vércukorértéknél is megállapítják a betegséget. Érdeklődő háziorvosok végeznek szűrést egyes korosztályokban, de egységében nem ismerjük a jelenlegi állapotot. Friss felmérést csak a terhességi diabéteszről készítettek, most folyik az adatok feldolgozása. Ám feltehetően ma sem tudunk a cukorbetegek feléről.
Forrás: MTI
