Magyarországon ma szélütés következtében sokkal többen halnak meg, mint balesetekben. Ez azért is szomorú, mert a szélütés kockázati tényezői jelentősen csökkenthetők – vallja a tévé-doktor.
Szélütés, gutaütés, agyvérzés, agyi katasztrófa, vagy divatosan: stroke. Sorolhatnánk tovább azokat az elnevezéseket, amelyek gyakorlatilag ugyanazt az állapotot jelentik. Mindazokat a – többnyire hevenyen kialakuló – állapotokat, amelyeket az agy vérellátási zavarai okoznak. Ide vezethet az agyvérzés, az agyi embólia és trombózis, valamint az agylágyulás.
A történelemből ismerjük Szapolyai János betegségét, akit 1540-ben az erdélyi Szászsebesen ért szélütés: arca eltorzult, beszéde akadozott, folyamatosan szédült. Röviddel később, fia születését ünnepelve következett be a második szélütése, amely már kilenc nap után végzetét okozta.
Harmadik a halállistán
A szélütés a világon a harmadik leggyakoribb halálok. Hazánkban 2001-ben 18 ezer ember hunyt el ennek a betegségnek következtében, s körülbelül tízszer ennyien épültek fel részlegesen, különféle maradvány-tünetekkel.
A szélütés rizikóját növeli a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, valamint a magas vérzsírszint, a túlzott alkoholfogyasztás és a magas konyhasó bevitel (azaz a túlsózott étkezés).
A szélütést gyakran megelőzik az úgynevezett vészjósló tünetek: hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, lábban; nem érezhető a test, vagy az arc egyik fele; látótérkiesés; hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd; egyre erősödő fejfájás; szédülés, egyensúlyvesztés; átmeneti emlékezetkiesés, eszméletvesztés.
Mindannyiunk feladata, hogy a szélütés kockázatát csökkentsük, s erre a rizikótényezők kiiktatása a legjobb módszer: a vérnyomás normális szinten tartása; a dohányzás abbahagyása; alacsony só és zsírtartalmú diéta; testsúlycsökkentés; rendszeres testmozgás; az alkoholfogyasztás csökkentése; orvosunk utasításainak betartása.
Túlélők Klubja
Külön gondot okoz a szélütésen átesett betegek kezelése, gondozása, életvezetése. Ezeknél a betegeknél többnyire megtalálhatók az úgynevezett maradvány-tünetek: féloldali bénulás és beszédzavar, amelyeken megfelelő rehabilitációval, gondos ápolással javíthatunk. Súlyos gond a depresszió, amely a szélütésen átesettek felét érinti. Könnyen felismerhetjük: igen csekély ok miatti sírás, félelemérzés, reményvesztettség, kétségbeesés. A hozzátartozók gyakran észlelnek a szélütésen átesett szeretteiknél viselkedési zavart, amelynek feldolgozása nem egyszerű. Felmérések egyébként azt bizonyítják, hogy mind a szélütés, mind pedig a következményeként beálló depresszió családi betegség, a leszármazottak mintegy 40 százalékát fenyegeti.
Mindezeket megértve és feldolgozva az utóbbi tíz évben Angliában és a skandináv országokban rendhagyó „Stroke Clubok” jöttek létre, amelyekben a kezelés és a rehabilitáció korai megkezdése igen szép eredményeket produkál.
Magyarországon dr. Nagy Zoltán professzor vezetésével megalakult az úgynevezett Túlélők Klubja, amelynek feladata a magyar lakosság oktatása a szélütés kockázati tényezőire, a megelőzés fontosságára, a tünetek gyors felismerésének módszereire. Feladata továbbá a szélütésen átesettek rehabilitációjának gyorsítása, valamint a politikai döntéshozók figyelmének felkeltése a gyógyító intézmények nem megfelelő állapotára.
Forrás: MTI
