Sportolni, kirándulni, sétálni jó: nemcsak testünket-lelkünket frissíti fel, számos súlyos betegség rizikó tényezője lehet a mozgáshiány. Mozogjunk többet! – ajánlja a tévé-doktor.
Unalomig halljuk: a mozgásszegény életmód sok betegség kialakulásában rizikó tényezőként szerepel. Tudjuk már, hogy az úgynevezett civilizációs betegségek többségében a kevés mozgás növeli a kockázatot. Lassan már szégyelljük magunkat kényelmes, otthon ülő, tévézgető, nassolgató, karosszékes életmódunk miatt. S mégsem tudunk változtatni!
Statisztikák tömege jelzi évről évre a már közismert rizikókat: dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, kövérség. De gyakran elfeledkezünk nagyon egyszerűen kivédhető kockázati tényezőről, a mozgásszegény életmódról. Pedig a kevés mozgás mind a szív-érrendszeri betegségek, mind pedig a cukorbetegség kialakulásában komoly szerepet játszik.
Miért jó hatású a testmozgás a szív-érrendszer működésére?
Mert javítja a szív izomerejét, segít csökkenteni a vérnyomást,mérsékli az érelmeszesedés folyamatának gyorsaságát, azáltal, hogy az úgynevezett „ártó-koleszterin” szintjét lenyomja, a védő-koleszterinét pedig emeli. Ráadásul csökkenti a vércukor szintet, a normálishoz közeli vércukor érték pedig szintén érelmeszesedést megelőző tényező.
Megéri tehát több időt szakítanunk a rendszeres testmozgásra. Most már csupán az a kérdés: hogyan tegyük?
Gyalog az emeletre
A napi időbeosztásunkat úgy tervezzük, hogy helye legyen benne a tudatos testedzésnek. Jobban esik, és nem is olyan unalmas, ha ezt csoportosan, olyan emberek társaságában végezzük, akiket kedvelünk, vagy azokhoz csapódunk, akik már régen sportolnak-mozognak. Ha egészségi állapotunk nem engedi a sportos mozgást, akkor sétáljunk sokkal többet. Lift helyett gyalog menjünk fel lépcsőn az emeletre. Lehetőségeinktől függ, de hasznosabb, ha a munkahelyre, boltba inkább gyalog vagy kerékpárral megyünk.
Sokan joggal kérdezhetik: „Kérem, én mozgássérült ember vagyok, van nekem elég bajom, ágyhoz, tolókocsihoz kötötten élem az életem, hogyan védekezzek én a szívbetegségek ellen több mozgással?” Nos, számukra is adott a lehetőség. Az alsóvégtag betegségei miatt járásképtelen beteg nyugodtan tornáztathatja a karjait, a törzsét. Lényeg az, hogy kifáradásig (egyesek szerint „leizzadásig”) mozogjon, tornázzon. Mozgassa meg azokat az izmait, amelyek működőképesek. A felsővégtag-sérült pedig lábtornával, a törzs izmainak edzésével érheti el a kívánt hatást.
Növekszik a mozgás híveinek tábora
A rendszeres mozgással más komoly betegséget is kivédhetünk. A legsúlyosabb betegségek egyike a végbél-vastagbél rák, amelynek kialakulásában szerepet játszik a mozgásszegény életmód. Természetesen az étkezési szokások (kevés rost, sok zsír) itt nagyobb súllyal esnek a latba, de a megelőzésben már sokat tehetünk azzal, ha többet mozgunk.
A visszérbetegségek, az érszűkület, a szorongásos betegségek, a depresszió kialakulását is késleltethetjük vagy kivédhetjük rendszeres testmozgással.
Egyre több ember rohangászik a parkokban, utcákon. Helyesen teszik, akárcsak azok, akik uszodába, vagy teniszezni járnak, akár naponta. Mind többen ismerik el a sport, a testmozgás egészségvédő hatását, és sok ember érzi már azt a testet-lelket felüdítő érzést, amit a mozgás okoz számára.
Peterdi Pál mondta: „a láb mindig kéznél van”. Mozgássérült betegeim: a kéz is kéznél van!
Forrás: MTI
