2022. május 16. hétfő
More

    Elkerülhetők az agyi érkatasztrófák – A harmadik halálok

    A stroke kifejezés egyre gyakoribb és ismertebb a közhasználatban is, nem csak orvosszakmai körökben. E szakkifejezéssel jelölik az agyi érkatasztrófa következtében előálló és az azzal kapcsolatos betegségeket. Míg Nyugat-Európában már régóta “előkelő” halálokként tartják számon, amit a köznyelv nálunk agyvérzés vagy gutaütésként emlegetett, addig nálunk néhány éve jött létre elsőként a fővárosban az a stroke-központ, amelynek vezetője dr. Nagy Zoltán pszichiáter professzor.

    – Milyen okok és kockázati tényezők vezethetnek agyi érkatasztrófához? – kérdeztük tőle.

    – A magas vérnyomás – a hipertónia, a helytelen táplálkozás, mely zsíranyagcsere-zavarhoz vezet, a dohányzás, valamint a testmozgás hiánya mind jelentős rizikófaktort jelent. A mozgásszegény életmódról különösen sokat lehetne beszélni, hiszen a testgyakorlás az, ami nem kerül pénzbe, mindenki számára könnyen megvalósítható és haszna rendkívül nagy, mivel csökkenti a koleszterinszintet, az elhízást és a magas vérnyomást.

    – Orvosi körökben úgy tartják, hogy az agyi érkatasztrófák következményei súlyosabbak, mint akár a szívinfarktusé. Bár nem szeretnénk bármilyen rangsort e súlyos kórok esetében felállítani, mi a véleménye erről?

    Az egész személyiséget károsítja

    – A megállapítás igazságtartalma igen nagy, hiszen szív- és érrendszeri betegségek után akár nyomtalanul gyógyulhat a beteg és újra helyet talál az egészségesek társadalmában. A stroke következtében beálló agyi károsodás viszont csaknem minden esetben maradandó következményekkel jár. Az egész személyiség károsodik, bénulás léphet fel, depresszió alakulhat ki súlyos formában, az egész életminőség megsínyli ezt a betegséget. Amerikában számításokat végeztek azzal kapcsolatban, hogy a legnagyobb anyagi ráfordítást a stroke következményei követelik az egészségügytől, éppen ezért rendkívül fontos a megelőzés ezen a területen. A rizikófaktorok elkerülése, az egész életmód helyes megválasztása, a megfelelő táplálkozás, a mozgás, sport, az aktivitás rendkívül lényeges, csakúgy, mint a dohányzás mellőzése és amennyire lehetséges, “felpörgött” világunkban a napi stressz kiküszöbölése: ez a védekezés legjobb módja. Ha mégis megtörténik a baj, a gyors orvosi segítség életmentő lehet. A stroke előzetes tünetei a féloldali elgyengülés, zsibbadás, átmeneti beszédzavar, erős fejfájás, nyelési nehézség. Ha valaki ilyent észlel magán, vagy környezetében valakin, azonnal orvosi segítséget kell kérni.

    Több gondot – és pénzt – a rehabilitációra

    A stroke-centrum létrehozása javított a helyzeten – hallottuk a professzortól. A budapesti centrumon kívül most már az ország egész területén, 30 megyei központban működik stroke gyógyító hely a követelményeknek megfelelő felszereltséggel. Amikor 8 évvel ezelőtt az első stroke centrum létesült, rendkívül rosszak voltak a halálozási mutatók. Mára 10 ezer stroke-beteg adatai alapján végzett felmérés szerint állítható, hogy a 30 napon belüli elhalálozás statisztikája lényegesen javult. Az akut ellátás tehát lassan már megfelelő lesz, de e betegségcsoportnál a leghangsúlyosabb pontok a megelőzés és ha már bekövetkezett a baj, a szükséges terápia után a rehabilitáció. Hosszú folyamatról van szó, ami rendkívül költséges. Sajnos, a rehabilitáció ma még nem áll olyan fokon, amit a létrehozott stroke centrumok és a betegségben szenvedők állapota megkövetelne.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!