2022. május 23. hétfő
More

    Életvitel infarktus után

    Az orvos feladata és kötelessége nem ér véget azzal, hogy megmentette a beteg életét. Segítenie kell abban is, hogy a meghosszabbított élet tartalmas, értékes évek sorozata legyen. Ez a központi gondolata az Európai Kardiológus Társaság rendezésében 1988-ban Balatonfüreden megkezdődött nemzetközi szívgyógyász-tanácskozásnak. Az eszmecserén – az infarktus utáni élet címszóval – 15 ország szakemberei vitatják meg a rehabilitáció legújabb tapasztalatait, ismertetik az új módszereket és eszközöket. Az utóbbiak között első helyen szerepel a fizikai aktivitás, a rendszeres testedzés. Ezzel kapcsolatban mindjárt az első napon ismertették egy 10 évig tartó, s 400 betegre kiterjedő NDK-beli felmérés tapasztalatait. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy a rendszeres testmozgás döntő jelentőségű az infarktuson átesettek további életében. A fizikai aktivitással jellemezhetőknek csaknem az 50 százaléka még több mint 10 évig élt, a passzív csoporthoz tartozóknak viszont csak az egynegyede élt 10 évnél tovább.

    A fizikai rehabilitáció fontosságának általános hangsúlyozása mellett több előadó foglalkozott a betegek lelki egyensúlyának helyreállításával is. Különösen jónak ítélték az NDK-ban, az NSZK-ban, Svédországban és Lengyelországban e célra kidolgozott, s pszichológusok által vezetett csoport-terápiákat. Elengedhetetlen-nek vélik azt is, hogy a beteget az orvosok folyamatosan tájékoztassák állapotáról, a vérkeringésében bekövetkezett változások részleteiről is.

    Az MTI munkatársa feltette a kérdést Böszörményi Ernő professzornak, a magyar kardiológiai rehabilitáció központjának számító Balatonfüredi Állami Kórház főigazgató főorvosának, hogy vajon az általuk alkalmazott módszerek, eszközök összhangban vannak-e az általános európai színvonallal, tendenciákkal.

    A professzor válaszában hangsúlyozta, hogy a balatonfüredi tapasztalatok szerint is a rehabilitáció fontos eszköze a rendszeres testmozgás. Ez a kórház gyógyító munkájának fontos része. A beteget felkészítik arra is, hogy otthon folytassa a vérkeringésre kedvezően ható gyakorlatokat, megtanítják saját szívműködésének ellenőrzésére, a pulzusszámlálásra. Minden egyes beteg számára meghatározzák azt is, hogy milyen pulzusszámnál kell abbahagyni a gyakorlatokat.

    Az infarktus utáni szervezett gyógytornáztatásra szolgáló széles körű hálózat kialakítását is segíti a balatonfüredi kórház. A szombathelyi tanárképző főiskolával közösen oktató filmet készítettek, s ebből a vidéki művelődési házakon kívül a gyógytornásztatásra vállalkozó testnevelő tanárok is kapnak.

    Böszörményi professzor rendkívül fontosnak tartja a csoportos pszichoterápiát, sőt, mint elmondta, rövidesen olyan csoportokat is létrehoznak, amelybe bevonják a beteg családtagjait. A műszerekkel kapcsolatban a professzor rámutatott, hogy hazánkban jelenleg még csak a balatonfüredi kórház rendelkezik olyan úgynevezett Laser Holter készülékkel, amely a szívműködés tünet nélküli hibáit, a fájdalommentes keringési zavarokat és rohamokat is jelzi. E berendezéssel, amelyet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vásárolt a kórháznak, lényegesen tovább lehet finomítani a terápiát. Megkezdték Balatonfüreden a Colfarit nevű aszpirin tartalmú gyógyszer adagolását. Ennek, mint befejezésül a professzor rámutatott, az újabb infarktus megelőzésében tulajdonítanak szerepet.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!