Túlsúllyal küzd a fejlett országok lakosságának egyharmada, s nem jobb az arány nálunk sem. Fogyasztó csodaszerekben, kilókat sorvasztó fogyókúrás receptekben nincs is hiány,csakhogy ezekkel legföljebb átmeneti eredményt lehet elérni. A legjobb módszer: életmódunkat és étrendünk átalakítása, az egészségmegőrzés igényeihez alkalmazkodva.
A fejlett országokban a lakosság „elzsírosodásának” egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás. Az angol gyűjtőszóval „junk food”-nak (vacak eledelnek) nevezett hamburger, pizza, hot dog és társaik, valamint a különféle agyonédesített üdítőitalok mindinkább kiszorítják az emberek étrendjéből az egészséges ételeket és italokat. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) 2005-ös, éves közgyűlésén nem véletlenül volt az egyik fő téma az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerűsítésére irányuló világméretű stratégia.
A WHO megállapítása szerint ugyanis járványszerűen terjed az elhízás, amely a várható élettartam csökkenésével fenyeget. A kövérség csökkenti a tüdő kapacitását, rontja a szívműködést. Az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozás és a mozgásszegény életmód időzített bomba – figyelmeztetnek rá minduntalan a szakemberek. A túlsúly ma a világ legelterjedtebb és legnagyobb költséggel kezelhető krónikus betegsége.
A súlygyarapodás nem szórványos jelenség. A junk food szülőhazájának tartott Egyesült Államokban az 5 és 14 év közötti gyermekek közül minden harmadik túltáplált – számuk kétszer annyi, mint harminc évvel ezelőtt. Csaknem 200 millió túlsúlyos él Amerikában, 4 millióan több mint ötven kiló súlyfelesleggel. Okulásul: az átlag amerikai naponta 2680 kalóriát fogyaszt az egészségesnek ítélt kétezer kalória helyett.
Az európaiak 20-30 százaléka szenved súlyfeleslegtől, kóros elhízottságtól. Napjainkban minden harmadik német fiatal túlsúlyosnak számít. Nagy-Britanniában a férfiak 20, a nők 21,4 százaléka elhízott, Oroszországban pedig az emberek 30 százaléka. Nálunk a lakosság 34,3 százalékánál túlsúlyt, 21,4 százalékánál pedig elhízást tapasztalt egy erre irányuló vizsgálat. A magyar férfiak negyven százaléka, a nők harmada nem mozog.
Láthatóan napról napra „túltápláltabbak vagyunk”, de az elfogyasztott táplálék-kiegészítők, továbbá a vitamin- és az ásványi anyag pótlását szolgáló készítményekkel szemben meglévő igényünk arról tanúskodik, hogy „sejtjeink éheznek”. A testünk „jóllakottsága” és a sejtjeink „éhezése” közötti ellentmondás feltehetően arról árulkodik, hogy a táplálékul kapott „természeti kincseinket” sem hasznosítjuk megfelelően. Gasztroenterológiai szempontból két nagyon súlyos táplálkozási hibát követünk el – vélik a szakemberek. Túl sok nehezen emészthető fehérjét (állati eredetű élelmiszerek) és könnyen felszívódó szénhidrátot (fehérliszt, cukor) fogyasztunk. Hazánkban minden második óvodás, iskolás a szükségesnél kevesebb gyümölcshöz jut, és tízből mindössze hárman esznek friss zöldséget naponta.
A különböző pajzsmirigy-tabletták, hormoninjekciók és helyi fogyasztók nem segítenek a fogyásban. A karcsúsodóshoz nélkülözhetetlenek a vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok is. A zsír lebontásához van szükség rájuk; ha ez elmarad, háj képződik. Kitűnő zsírégető vitaminunk a C-vitamin, a kalcium, magnézium, jód, króm.
Az étrendet az időszakhoz, az adott éghajlathoz és foglalkozásunkhoz kell szabnunk. Az étvágy nem megbízható tanácsadó a táplálék megválasztásában. Olyan ételeket kell választani, amelyek leginkább szolgáltatják a test felépítéséhez szükséges alkotóelemeket.
A teljes kiőrlésű lisztből készült termékek tápanyagtartalma jobban szolgálja szervezetünk fehérje-, szénhidrát-, ásványianyag- és vitaminszükségletét, mint a fehérliszt alapúaké. A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet. Hihetetlenül sokat segít a fogyásban egy fél grépfrút vagy egy pohárnyi frissen facsart grépfrútlé étkezés előtti elfogyasztása, a gyümölcs speciális keserűanyag-tartalma ugyanis megkönnyíti a zsírok lebontását.
A sikeres diéta titka rendkívül egyszerű: mindössze annyit kell elérni, hogy a páciens megkedvelje az előírt étrendet. Sok kiváló fogyókúra létezik, ám az a nagy baj, hogy a kívánt súlycsökkenés elérése után, a megnyugodott delikvens megpihen, azaz visszatér megszokott étrendjéhez, így aztán gyorsan visszahízza a leadott kilókat.
A legtöbb biztosnak kikiáltott fogyókúra ezért hosszú távon valójában teljesen eredménytelen: a nehezen leadott kilók gyorsan visszarakódnak. A tartós éhezés drasztikus és semmi más külső hatáshoz nem hasonlítható személyiségváltozást és morális romlást okozhat. A drasztikus módszerekkel – netán műtéti beavatkozással – leadott kilók után az érintettek szorongóvá és levertté válnak.
A sokakat marcangoló kérdésre, hogy meg lehet-e szabadulni fölösleges kilóinktól, a Mindentudás Egyetemén e témában előadást tartó szakember szájából ez a megszívlelendő válasz hangzott el: „Kúraszerű megoldás nincs: aki fogyni akar, annak életmódváltásra van szüksége, azaz más típusú étkezésre és több mozgásra. A tudomány válasza egyértelmű: csökkenteni kell a kalóriabevitelt, és növelni az energiafelhasználást – az ettől eltérő válaszok a szélhámosság kategóriájába tartoznak.”
Forrás: MTI
