Az iskoláskorú gyerekek közül minden ötödik túlsúlyos. Ennek ellenére alapvető mikroelemek, vitaminok hiányoznak szervezetükből, ami arra utal: rossz összetételű az étrendjük, s nemcsak egyoldalúan táplálkoznak, hanem egészségi állapotukat rontó élelmiszereket is nagy mennyiségben fogyasztanak – derül ki egy friss felmérésből.
Jóltáplált gyerek – nyugtázzák a nagyszülők, ha pufira gömbölyödött a kisunoka. De vajon a kövérség azonos-e a jóltápláltsággal?
A 7-18 éves tanulók körében reprezentatív felmérést végzett a fővárosban az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), a Nestlé Hungária Kft. támogatásával. A táplálkozástudományi szakemberek megállapították, hogy a fiúknak mintegy 18 százaléka túlsúlyos és 7 százaléka elhízott, a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően 20 százalék és az elhízottaké meghaladja a 6 százalékot. A táplálkozás-egészségügyi felmérésre 16 kerület 18 általános iskolájának 117 osztályában került sor, 1930 tanuló önkéntes részvételével.
Dr. Antal Magda, az OÉTI táplálkozás-egészségügyi főosztályának vezető orvosa úgy tapasztalja, hogy világszerte évről évre nő a túlsúly és elhízás gyakorisága a gyermekek, serdülők és felnőttek körében is. A gyermekkori elhízás a felnőttkorinak fokozott kockázati tényezője. Krónikus betegségek sora társul hozzá, – cukorbaj, magas vérnyomás, szív – és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok.
A vizsgálat eredménye szerint a felső tagozatos általános iskolások táplálkozásában már jelen vannak a felnőtt korra jellemző szokások csírái, például a tej – és tejtermékek, zöldség – és gyümölcsfélék nem megfelelő mennyisége, a húskészítmények, zsiradékok, édességek túlzott fogyasztása, kiegészülve a tésztafélék, cukrozott üdítőitalok kedveltségével. Némileg kedvező irányú változás, hogy a barna kenyerek, a gyümölcs és zöldséglevek emelkedő arányban szerepelnek az iskolások étrendjében.
Életmódbeli kérdésekre is válaszoltak a gyerekek a felmérés során. Így például arra, hogy miként töltik el szabadidejüket, mennyi időt töltenek szabad levegőn, járnak-e sportolni, milyen az önmagukról alkotott testképük, mennyi vitamint és ásványi anyagot tartalmaz a szokásos étrendjük, mit tudnak a táplálkozás szabályairól, naponta milyen gyakran étkeznek, dohányoznak-e, vagy dohányoztak-e már életükben.
A kérdőíves felmérés érdekes és tanulságos eredményt tükröz, többek közt azt, hogy az életkorral együtt nő a lakásban eltöltött, és csökken a sétával, sporttal töltött idő. Szabad levegőn általában napi 1-2 órát tartózkodnak a tanulók, sokan közülük csak iskolába és hazamenet. A napi testmozgás, testedzés alig több mint a serdülők felére jellemző. A 7-14 éves tanulók fele nem elégedett saját testével, sokan szeretnének fogyni, 20-30 százalékuk már fogyókúrázott is. A felső tagozatos gyermekek nem étkeznek naponta ötször, sőt gyakran még a háromszori főétkezés követelménye sem teljesül. A válaszok alapján kiderül, hogy a serdülő fiúk 5, a lányok 10 százaléka cigarettázik rendszeresen.
A makro-tápanyagok, tehát a fehérje, zsír és szénhidrát esetében megfelelő az iskolások ellátottsága, csak 5-7 százalék esetében kell hiányos, és 5-15 százalék esetében túlzott bevitellel számolni. A mikro- tápanyagok, ásványi anyagok és vitaminok területén már nagyobb különbségek tapasztalhatók. Túl sok nátriumot és foszfort tartalmaz csaknem mindegyik megkérdezett étrendje, kalciumból, vasból, cinkből, káliumból pedig kevés van a naponta elfogyasztott elemózsiában. Szembetűnő, hogy D-vitaminnal a felmérésben résztvett diákok csaknem 100 százaléka a kritikus mennyiség alatt van ellátva, de pótlásra szorulna a szervezetük a többi fontos vitaminból is. A táplálkozási szerkezet, valamint az étkezések gyakorisága igen sok esetben kifogásolható.
Az elhízás kialakulásában az életmódnak is igen nagy a szerepe, a mozgásszegény életmód, a tévé és számítógép előtti időzés az állóképességet, fittséget jelentős mértékben csökkenti – derül ki a felmérésből. Az is kitűnt, hogy sok gyerek nincs tisztában az egészséges táplálkozás fogalmával, azzal sem, hányszor kell naponta étkezni. Nem ismerik a legfontosabb élelmiszercsoportokat, 25 százalékuk nem reggelizik, 10 százalék nem ebédel és 15 százalék nem vacsorázik.
Az egyáltalán nem kívánatos nátriumtöbbletért a konyhasó okolható. Nem ezért, mert netán túlsózzák a gyerekek az ételt, hanem mert élelmiszeriparunkn már „elsózva” állítja elő az alapvető élelmiszereket. Még a mindennapi kenyerünkben is feleslegesen nagy mennyiségű só van, nem beszélve a kényelmes zacskós ételekről, a különféle ízfokozókról, amelyek igencsak káros arányban tartalmaznak sót, és ugyanakkor kevés hasznos tápanyagot tartalmaznak.
Dr. Martus Éva, az OÉTI vezető főorvosa azt hangsúlyozta, hogy a kövér, túlsúlyos és elhízott gyerekek nem csak nálunk vannak sokan, az európai gyerekek 10-30 százaléka hasonló problémával küzd. Ugyanakkor az sem lehet közömbös, hogy a 7-14 évesek közel 6 százaléka kórosan sovány.
A felmérés, amely megmutatta a táplálkozási szokások hibáit, az életmódbeli hiányosságokat, arra is rávilágított, hogy a jóltápláltság egyáltalán nem azonos a kövérséggel. A mennyiség nem jelent automatikusan minőséget is, vagyis elhízott gyerek is lehet rosszul táplált és a kövérség korántsem az egészségesség fokmérője. A vizsgált korosztálynál még nem rögzültek megváltoztathatatlan módon a helytelen táplálkozási szokások, náluk kell a helyes életmód jellemzőit megtanulni, és ennek igényét kialakítani. Ebben a családok, az iskola és a táplálkozás-egészségügyi szakemberek igen sokat tehetnek egy egészségesebb felnőtt nemzedék érdekében.
Forrás: MTI
