Alattomos kór az allergia, mert amíg a tünetei nem jelentkeznek, nem is tudjuk: mi ellen kellene védekeznünk. Amikor pedig már biztosak vagyunk a diagnózisban, keveset tehetünk a betegséggel szemben. Ha felismertük, a továbbiakban kerülhetjük a baj okát, netán enyhíthetünk gyógyszerrel a kellemetlen tünteken, de gyakran csak egyet tehetünk: azt, hogy együtt élünk vele.
Napjainkban minden harmadik európai lakos allergiától szenved, s ez a betegség egy évtized múltán – a borúlátó előrejelzések szerint – a lakosság felét is sújthatja. Az allergia mindennapjaink állandó témája, és már nem csak a tavasz meg a nyár fenyeget rettegett tüneteivel, mert az allergének (a betegséget kiváltó anyagok) az év minden napján leselkednek ránk.
Az allergia máig rejteget titkokat, kialakulásának pontos oka pedig egyelőre megfejtetlen. Kellemetlen tünetei azonban sokszor szemmel is láthatók, vagy más módon tapasztalhatók, attól függően, hogy a felső légutakat támadja meg, vagy a bőrt, a szemet, netán az emésztőrendszert, és azt is tudjuk róla, hogy akár egyszerre több tünetcsoportban is jelentkezhet.
Modern korunkat szoktuk okolni mindezért, a környezeti ártalmakat, a táplálkozási szokásokat, a lakáskörülményeket, de egyetlen általános kiváltóját még nem sikerült megnevezni. Ami nem csoda, hiszen valószínűleg nem is egy okról van szó. A légszennyezettség, a lakás pora, az atkák, a macska és kutya szőre éppúgy lehet allergizáló, mint a virágpor pollenei, az ételadalékok, az egészségesnek kikiáltott müzli, de még olyan egzotikus gyümölcsök is, mint a kivi és a banán. Többszáz anyagot felsorolhatnánk az allergia kiváltójaként.
Ahogy dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság professzora elmondja, a lényeg az, hogy a szervezet valamilyen idegen anyagra – az úgynevezett allergénre – váratlanul túlérzékennyé válik, allergizálódik. Az allergia tehát a szervezet kóros válasza, az immunrendszer fokozott működése, általában olyan anyagra történő túlzott reakció, ami egy nem allergiásnak fel sem tűnik. Az immunrendszer ilyenkor nem kap „tanácsot”. hogy mit is kell tennie, miként kell védekeznie. Ha az allergiás beteg nehezen viseli az erősebb fizikai terhelést, akár a lépcsőn történő járást, akkor már joggal lehet asztmára is gyanakodni. A gyakorlat azt mutatja, hogy három allergiásból egy biztosan asztmás lesz. A gyerekek körében pedig ötéves korig ez a leggyakoribb krónikus betegség.
Normális esetben a légutak belső falán található nyálkahártya sejtek őrző-védő szerepet látnak el, vagyis a légszennyezettségtől megvédik a szervezetünket. Az asztmásoknál a nyálkahártya megduzzad, sűrű váladék termelődik, a légutak falának izmai összehúzódnak, a beszűkült belső térben nehezebben áramlik a levegő, és kevés jut belőle a légzsákokba. Csökken a tüdőt elhagyó vér oxigéntartalma, a lélegző izmok nehezen tudják fenntartani a légcserét. A beteg kínlódik, fuldoklik, gyakran heves köhögési rohamok kínozzák. Az asztma nem más, mint allergiás jellegű, gyulladásos betegség, és sajnos krónikus. A tüneteket enyhíteni lehet gyulladáscsökkentőkkel, hörgőtágítókkal, légző tornával, és sporttal, relaxációs gyakorlatokkal, a teljes gyógyulásra azonban az orvostudomány mai állása szerint nincs esély.
Az allergia esetében is a megelőzés a legfontosabb – hangsúlyozza Nékám professzor. Igyekezzünk elkerülni azokat az anyagokat, amelyekről tudjuk, hogy sok esetben kiváltói allergiás tüneteknek, s ha magunkon tapasztalunk allergiára utaló jeleket, ne tétovázzunk: azonnal forduljunk szakorvoshoz. A kezelést nem akkor kell elkezdeni, mikor a tünetek már elviselhetetlenek, hanem amikor még jóformán meg sem jelentek. Ha már „kitör” az allergia, a modern gyógyszerekre lehet hagyatkozni, amelyek nem csak a tüneteket enyhítik, de a szövetekben és a vérben zajló allergiás gyulladást is fékezik. Mellettük igénybe lehet venni homeopátiás szereket is, amelyek ásványi, növényi és állati eredetűek, és mellékhatások nélkül, személyre szabottan, alkati szerként enyhítik a tüneteket, a szervezet öngyógyító erőit hozva működésbe.
A korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés mindenképpen sokat számít.
Forrás: MTI
