Gyakran érezheti a stressz jeleit – a pulzusszám emelkedik, a hónalj izzad, és a pillangók elfoglalják a gyomrát. A Journal of Experimental Psychology: General című folyóiratban közzétett új tanulmány szerint az emberek átvehetik a stressz tapasztalatait, és új célt adhatnak nekik.
A stressz nem mindig negatív, sőt, elősegítheti a növekedést, az innovációt és az eredményességet. Tanulmánya során Jamieson és kutatótársai egy közösségi főiskolán tanították a serdülőket és a fiatal felnőtteket, hogyan kell újraértékelni a stresszt. Az újraértékelés az optimalizálás egyik formája, amellyel megpróbáljuk a negatív stresszállapotokat az alkalmazkodóbb kihívástípusú stresszállapotok felé tolni. A cél nem a stressz kiküszöbölése vagy csökkentése, sokkal inkább a stressz eszközei a siker elérésében.
Arra utasította a diákokat, hogy alakítsák át a stresszről való gondolkodásukat, egy szabványosított olvasási és írási gyakorlattal, amely megérteti, hogyan használhatók fel stresszválaszaik a teljesítményükhöz hasonló feladatok során, például egy teszt elvégzése során. Jamieson szerint a résztvevőknek megtanították a stressz alkalmazkodó előnyeit, és arra kérték őket, írjanak arról, hogy a megközelítés hogyan segítheti őket az elérésében.
A kutatók felfedezték, hogy a stressz „jó” felhasználása segített a résztvevőknek csökkenteni a szorongást, magasabb pontszámot érni el a teszteken, kevesebbet halogatni, beiratkozni az órákra vagy egészségesebben válaszolni a tudományos kihívásokra. Míg az újraértékelés csökkentheti a szorongást, szerintük a folyamat inkább olyan eszközök biztosításáról szól, amelyek segítenek optimálisan teljesíteni akut stresszhelyzetekben.
A stresszoptimalizálás valóban csak akut stresszhelyzetekben alkalmazható, amelyek azonnali igényeket támasztanak. Ez a megközelítés nem lenne hasznos a krónikus vagy strukturális stresszorok esetén.
