A higiénia szó az egészség és tisztaság Görög istennőjének – Hygieia – nevéből származik. A higiénia az egészségtan, egészségügy, fertőzés elkerülésére irányuló tisztaság előírásai.
A higiénia, azaz tisztálkodás művészetét nemigen vitték túlzásba az elmúlt évszázadokban. Werningerodéban (Harz-hegység) ma is megvan az a fürdő, ahová a nőket ünnepélyes menetben vitték esküvőjük előtt, hogy életükben másodszor megfürödjenek.
Scarron (1610-1660) francia író azt írta a francia udvarhölgyekről, hogy jóllehet fehér inget vesznek fel, annak váltására csak havonta egyszer került sor. A magas nyakú ruhák, fodros gallérok és kézelők eltakarták a higiénia hiánya miatt kialakult szifiliszes bőrelváltozásokat, a rühesség nyomait és az elvakart tetű-, bolha- és poloskacsípéseket. Az elterjedten használt grattoir (vakaró) – a kontyon keresztültűzött hosszú csonttű – arra szolgált, hogy (a szintén higiénia hiánya miatt létrejött) tetűcsípéseket a hölgyek meg tudják vakarni bonyolult hajépítményük lebontása nélkül.
Montaigne (1450-1523) francia író elragadtatással nyilatkozott a német házak tisztaságáról, mert: -… az ágy mellé a fal felől mindig vásznat vagy függönyt akasztanak, hogy a köpések ne piszkítsák össze a falat. A zsebkendőt inkább dísznek tekintették, semhogy a drága, csipkés selymet orrfújásra használták volna. A 16. századi higiénia, vagy inkább csak illemszabálya csupán annyit írt elő, hogy ezt a műveletet bal kézzel kell végezni, mert az étkezéskor jobb kézzel nyúltak a tálba.
Napjainkban – jóllehet heves bírálatok közepette – számos szakember között terjed az a vélemény, hogy az immunrendszer működéséhez a környezet bizonyos fokú szennyezettsége szükséges, mert a steril környezet, a steril ételek, valamint az eltúlzott higiénia csökkentik a szervezet védekezőképességét. Mindez azonban nem teszi feleslegessé a higiénia alapvető előírásait, illetve a fürdőszoba rendszeres használatát.
Forrás: higieniabolt.hu