2022. május 23. hétfő
More

    A sütőtök

    Magyarországon azokat a tökféléket nevezzük sütőtöknek, amiket leginkkább sütve fogyasztunk. Téli töknek is hívhatjuk, hiszen miután ősszel betakarítjuk őket, kibírják az egész telet, így télen is bátran fogyaszthatunk belőle.

    A második világháborút követően a sütőtök szinte néptápláléknak bizonyult, hiszen a tökben lévő cukrok, vitaminok, fehérjék és rostok jót tesznek a szervezetünknek, segíti az emésztést. Szénhidrátokból annyit tartalmaz, mint a burgonya.

    Régen a háziasszonyok kenyérsütő kemencében készítették el a sütőtököt, manapság azonban inkább a gáz- és villanytűzhely sütőjében tudjuk ezt megtenni.

    A sütőtök Amerika felfedezése után került hazánkba, ám őshazájának Közép- és Dél-Amerikát mondhatjuk, annak is a trópusibb vidékeit.

    Valamikor a kukorica köztesnövényeként termelték. Amikor a kukoricát letörték, és a szárát is levágták, különös látványt nyújtott a földön heverő töktermések szürke tömege.

    A sütőtök terjedelme meglehetősen nagy. Több méteres, hengeres szárain hatalmas, márványozott leveleket hordoz. Sárga, tölcséres virágai többnyire egyivarúak, azaz vagy csak porzó vagy csak bibe van bennük. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy lapítottak, ezüstfehér vagy szürke héjúak. A termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, általában 4-5 cm vastagságú. A magja fehér vagy szürke, 30-38% olajat tartalmaz, és a csíraképességét sokáig, 6-8 évig megőrzi. Kedvező helyen a sütőtök termése a 6-8 kg-ot is eléri, de a takarmánytökök között nem ritka a 30 kilónál súlyosabb termés sem.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!