A szelén aminosavakba beépülve, enzimek alkotóelemeként vesz részt az anyagcsere folyamatokban. Ezek az enzimek hatással vannak az idegrendszer, az ivarszervek, a pajzsmirigy és az immunrendszer működésére.
A természetben a szelén két ionos, tetravalens és hexavalens formában található meg. A szerves kötésű szelén forrásai a növények, zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, különösen a brazil dió. A tengeri herkentyűk szelén tartalma akár 4mcg/gramm is lehet, ami meglehetősen magas értéknek számít.
A szelenometionin leggyakoribb szelén forma, amelyet táplálkozással magunkhoz veszünk. Az átlagos napi bevitel nagy varianciát mutat területenként, az 50mcg-től a 600mcg-ig.
A szelén a többi nyomelemhez hasonlóan képes aminosavhoz kapcsolódva fehérjékbe, enzimekbe beépülni, így nagy hatást gyakorol anyagcserénkre. Jelenleg 25 olyan szelén tartalmú enzimet ismerünk, melynek szerepe van a humán metabolizmusban.
A megfelelő szelén bevitel hatással van az idegrendszeri funkciókra, az ivarszervek működésére, az izomzat, a keringési és az immunrendszer működésére.
Az USA-ban elfogadott általános napi beviteli ajánlás 55 mcg/nap, melyet a lakosság nagy része könnyedén elér. Más országokban ettől eltérő, magasabb bevitelt javasolnak a szakemberek.
A megfelelő szelén ellátottság és a szelenoproteinek aktivitása fontos szerepet kap az antioxidáns védelemben, az immunrendszer működésében, a pajzsmirigy funkcióban és a férfi fertilitás fenntartásában. A legújabb vizsgálatok szerint az izomzat ereje és teljesítőképessége is meghálálja a megfelelő szelén bevitelt.
Mit gondol, Ön elegendő szelént visz be a szervezetébe? A SYNLAB nyomelem csomagja segít kideríteni!
Következő cikk: Szelén 2. – A szelén hiánya és túladagolása –>
