A seprűvénák (más néven pókvénák) az elszíneződött hajszálereket jelentik, amelyek többnyire a lábszáron vagy a combon jelentkeznek. Rendkívül gyakori jelenség: az 50 éven felüliek korcsoportjából ötből négy embert érint, de természetesen fiatalabb korban is igen sokaknál előfordul. Nemcsak szépséghibáról, hanem akár súlyos bajt okozó egészségügyi problémáról is beszélünk, hiszen vénás keringési elégtelenséget jelez.
A vörösesre, kékesre vagy lilásra színeződött, 1-3 milliméter vastagságúra tágult érszakasz ugyanis könnyen begyulladhat – ilyenkor fájdalom, feszülés, égő érzés jelentkezhet –, ami súlyosabb esetben akár lábszárfekélyhez vagy trombózishoz is vezethet.
Cikkünkben kifejtjük, hogy mitől alakulhatnak ki elszíneződött hajszálerek a lábon, hogyan történik a kezelésük, illetve kitérünk arra is, hogy lehetséges-e a seprűvéna eltüntetése házilag.
Mitől alakulhatnak ki seprűvénák a lábon?
Az alábbiakban bemutatjuk, milyen életmódbeli szokások vagy egészségügyi okok állhatnak a seprűvénák megjelenése mögött, ami tulajdonképpen civilizációs betegségnek is tekinthető. Annak ellenére, hogy igen gyakori, érdemes vele foglalkozni, mivel kezelés hiányában – a már említett vérrögképződésen túl – akár ekcémához, fekélyesedéshez vagy bőrelhaláshoz is vezethet.
Genetikai hajlam
A veleszületett kötőszöveti gyengeség fokozhatja a seprűvénák kialakulásának veszélyét, csakúgy, mint bármilyen öröklött tényező, ami csökkenti az érfalakat alkotó rostrendszer rugalmasságát. Erre utaló más panasz lehet például az aranyér vagy a lúdtalp.
Folyamatos terhelés
A folyamatos állómunka, valamint az állandó egyhelyben állás ugyancsak növeli az alsó végtagokon jelentkező visszértágulat kockázatát. Ez ellen alkalmankénti pozícióváltással és a lábak rendszeres átmozgatásával lehet tenni.
Túlsúly
A plusz kilók az egész szervezetnek nagyobb terhelést jelentenek, így az érrendszernek is. A láb vénáit különösen megviselheti a jelentős túlsúly, tehát a testmozgás több szempontból is segíthet a seprűvénák kialakulásának megelőzésében: egyfelől azért, mert hozzájárul az egészséges testsúly eléréséhez és megtartásához, másrészt pedig azért, mert javítja a lábak vérellátását is.
Várandósság
Terhesség idején nemcsak a fokozatosan növekedő testsúly jelent rizikófaktort a seprűvénák kialakulásának szempontjából, hanem az is, hogy az emelkedett ösztrogénszint miatt csökken a kiserek rugalmassága.
Fogamzásgátló tabletta
Az ösztrogénszintet befolyásoló tényezők – így a fogamzásgátló tabletta szedése is – befolyásolhatja az érfalak rugalmasságát. Mint minden gyógyszer esetében, természetesen itt is érvényes, hogy bármilyen mellékhatás felmerülésekor érdemes mielőbb konzultálni a készítményt felíró orvossal.
Nem megfelelő ruházat
A túl szoros zokni vagy harisnya, továbbá a magassarkú cipő rendszeres viselése negatívan hat a lábak vérkeringésére.
Hogyan történik a seprűvéna kezelése?
A seprűvéna gyakorlatilag nem más, mint a „visszeresség” korai stádiuma. A köznyelvben visszerességnek hívott probléma azonban visszértágulatot jelent valójában. Maguk a visszerek (más néven vénák) az érrendszer nélkülözhetetlen részei. Míg a verőerek (artériák) az oxigénben gazdag vért szállítják testszerte a szövetekhez, a vénákban már az oxigénben szegény „használt” vér áramlik vissza a szív felé. Fontos tudni, hogy a seprűvénák 1-3 milliméteres tágulatot jeleznek, ám 5 milliméter fölött már vénatágulatról beszélünk, ami műtéti úton kezelhető. A seprűvéna viszont általában jól reagál ennél kevésbé invazív kezelési módokra, akár vény nélkül kapható készítmények használatára is, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.
Kenőcsökkel
Gyógynövényekkel
A kenőcsöknél már említett gyógynövényeken – a vadgesztenyén, a vörösszőlőlevélen és a mentából nyert mentolon – kívül a körömvirág és a csalán alkalmazása is jó eredményekhez vezethet krém vagy balzsam formájában. Belsőleg bármilyen gyógynövény segíthet, ami hozzájárul a jó vérkeringéshez (például a fekete áfonya, a gingko-biloba, a varázsmogyoró vagy az orvosi somkóró), számottevő javulás mégis külsőleges helyi alkalmazással érhető el.
Gyulladáscsökkentőkkel
Amennyiben a seprűvénák már gyulladt fázisban vannak, gyulladáscsökkentő összetevőt tartalmazó kenőcs, krém alkalmazása vagy akár gyógyszer szedése lehet indokolt. A kifejezetten visszér elleni készítmények többsége tartalmaz ilyen hatóanyagot. Noha a visszér elleni gyulladáscsökkentők egy része vény nélkül is kapható gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek minősül, a tünetek jelentkezésekor – fájdalom, bőrpír, duzzanat az alsó végtagokon – érdemes orvoshoz fordulni a mielőbbi állapotjavulás az esetleges szövődmények elkerülése érdekében.
Kompressziós gumiharisnya viselésével
Az értágulat egyik legrégebb óta ismert és alkalmazott kezelési módja a kompressziós kezelés, ami történhet fáslizással vagy kompressziós harisnya viselésével. Seprűvénák meglétének esetén a kompressziós harisnya alkalmas lehet a súlyosabb értágulat kialakulásának megelőzésére – különösen akkor, ha valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig kell állnunk vagy ülnünk, például állómunka vagy hosszabb repülőút alkalmával.
Injekciós kezeléssel
A seprűvénák ugyancsak közkedvelt kezelési módja a szklerotizáló, vagyis hegesítő kezelés. Ennek során egy steril gyulladáskeltő anyag kerül injekció segítségével a tágult kis erekbe, amelyek az így kiváltott gyulladás révén összetapadnak, megszűnik bennük a keringés, és az érintett erek hamarosan felszívódnak a kezelés során, szó szerint eltüntetve a seprűvénákat.
Lézeres kezeléssel
A lézerterápia végleges megoldást jelenthet a láb visszereinek kezelésére. Ilyenkor speciális hullámhosszúságú fényimpulzusokkal sugározzák be az érintett bőrfelületet. A lézer fényének energiáját szelektíven nyelik el a szövetek: az érfalak például felmelegszenek, összetapadnak és felszívódnak. A kezelés után a seprűvénák fokozatosan és természetes módon eltűnnek, ugyanakkor a környező szövetek – a bőrrel együtt – teljesen épek maradnak.
Fontos, hogy a kezelést mindenképpen tapasztalt orvos végezze alapos vizsgálatot követően, a kórelőzmények ismeretében, a körülmények figyelembevételével. Bár a szükséges kezelések száma állapottól függ, elképzelhető, hogy a seprűvénák akár már 1-2 alkalom után felszívódnak.
Műtéttel
A seprűvénák megléte önmagában többnyire nem indokol műtétet. Akkor azonban, ha a seprűvénánál nagyobb alsó végtagi vénás tágulat is kialakult – aminek orvosi szakvélemény nyomán már csak műtéti úton történhet meg a hatékony kezelése –, elképzelhető, hogy a környező seprűvénák is sebészeti eltávolításra kerülnek.
A seprűvéna eltüntetése házilag is lehetséges?
Az alábbi tanácsok megfogadásával megelőzhető és bizonyos mértékben kezelhető a seprűvéna:
- Mozogjunk rendszeresen! A gyaloglás, a kerékpározás és az úszás például remekül javítja a láb vérkeringését.
- Tornáztassuk a lábunkat! A speciális visszértorna fekvő helyzetben is végezhető tehermentesítő gyakorlatokból áll.
- Viseljünk kényelmes cipőt és harisnyát! A megfelelő vérkeringést biztosító ruhadarabok és a legfeljebb 3-5 cm-es sarkú lábbelik segítenek megóvni a vénák épségét.
- Figyeljünk a megfelelő vitaminbevitelre! Különösen a C-vitamin pótlására, amely a kiserek védelmét és az érfalak rugalmasságának megőrzését szolgálja, valamint az E-vitamin bevitelre, ami természetes vérhígító és ugyancsak erősíti az érfalakat.
- Hagyjuk el a káros szenvedélyeket! A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túl sok kávé, valamint a zsíros vagy cukros ételek mellőzése mind hozzájárul a vénák egészségének megőrzéséhez.
Súlyosabb visszeres panaszok esetén mindenképpen orvosi segítség szükséges, például gyógyszeres vagy lézeres kezelés formájában.
