A vese fő funkciója, hogy átszűrje és tisztítsa a szervezetünkben keringő vért, továbbá a szervezet számára fel nem hasznosítható folyadékot és az oldott anyagokat vizeletté alakítsa át. Azonban a vese vagy egyéb szerv rossz működése, illetve külső hatások következtében vesekő és vesehomok alakulhat ki, amely rendkívül kellemetlen panaszokat okozhat a mindennapokban. Mi okozhat vesekövet? Milyen tünetek jelzik a bajt, és hogyan történhet a kezelés? Alábbi cikkünkből kiderül!
Mi okozza a vesekő kialakulását?
Külső és/vagy belső hatásra a vese működésének egyensúlya felborulhat, amelynek következtében a vizelet túltelítetté válhat, és apró kristályok megjelenéséhez vezethet. Ha a kristályok nem tudnak távozni a szervezetből, akkor idővel egybetapadnak, és kövekké állhatnak össze.
A vesekőképződést elősegíti a helytelen táplálkozás, a húgyúti fertőzések jelenléte, a hosszan tartó elégtelen folyadékbevitel, a vizelet visszatartása és némelyik örökletes betegség is. A vesekő és vesehomok közötti megkülönböztetés egyedül méretkülönbséget jelent. Az ultrahang a 2-3 mm átmérőnél nagyobb kövecskék jelenlétét képes kimutatni, ennél kisebb méretnél beszélünk vesehomokról. A kövek hozzátapadhatnak a vese nyálkahártyájához, vagy szabadon lebegve keringhetnek a teljes vizeletkiválasztó rendszerben.
A lebegő részecskék és a kisebb, szabadon mozgó vesehomok általában a vizelettel együtt, természetes úton távoznak a szervezetből. A nagyobb kövek gyakran okozhatnak hirtelen és kellemetlen görcsös fájdalmat. A fő problémát azonban a nyálkahártyába beágyazódott kövek jelentik, melyek növekedésükkel a vese komoly károsodását is előidézhetik, emiatt szükségszerű az orvosi kezelés, illetve a kiújulás lehetőségének a minimalizálása.
Mik a vesekő tünetei?
A kisebb kövek általában tünetmentesen távoznak a szervezetből, míg a nagyobbak már akut vesegörcsöt is okozhatnak. Ebben az esetben a kő elhelyezkedésétől függően előfordulhat szúró, görcsös, hullámokban jelentkező alhasi fájdalom. Természetesen ezek a tünetek bélproblémákat és egyéb hastájéki betegségeket is jelezhetnek, azonban ha több nap után is tapasztalhatók, érdemes vesekőre is gyanakodni.
A vándorlás során a fájdalom a lágyékhajlatba, combba, herékbe, nőknél a nagyajkakba sugározhat ki. A görcs puffadást, hányingert és vérvizeletet is okozhat, hiszen a kisebb kövek távozáskor felsérthetik a húgyutak nyálkahártyáját. Krónikus vesekövesség esetén a leggyakoribb tünet a vesetájéki tompa nyomás vagy fájdalom, illetve a gyakran visszatérő bakteriális fertőzések.
Kisebb vesekő kezelése
Tüneti kezelés gyógyszerekkel
Tüneti kezelés esetén a fájdalomcsillapítás a legfontosabb teendő, ezért nem ritkán erős, kábító hatású gyógyszerek alkalmazása is szóba jöhet. Az orvos célja ilyenkor, hogy a fájdalmakat gyógyszerrel enyhítse, továbbá szintén gyógyszerrel segítse elő a vesekő távozását, azaz a vesekő oldását.
Milyen gyógyszert írhat fel a belgyógyász a vesekő oldására?
Alfa-blokkolót. Az alfa-1-blokkoló ugyanis elősegíti a húgyvezeték izmainak ellazulását, amelynek köszönhetően a vesekő gyorsabban és lényegesen kisebb fájdalommal, legfeljebb enyhe kellemetlenséggel távozik a szervezetből.
TIPP: A vesekő által okozott fájdalom ellen érdemes a deréktájra valamilyen meleg tárgyat, például egy fűthető párnát helyezni.
Nagy vesekő kezelése
Sajnos a nagyobb méretű, általában 1 centimétert meghaladó vesekő már nem képes önmagától, természetes úton kiürülni a szervezetből. Ha a vesekövet nem távolítják el időben, az súlyos vesekárosodást és vérzést, illetve tartós húgyúti fertőzést is eredményezhet.
Nagyobb vesekő esetén többféle kezelés is megoldást nyújthat:
Kőzúzó kezelés
Vesekő zúzásra akkor kerül sor, ha a kezelőorvos a vesekő mérete és helyzete alapján ezt az eljárást látja megfelelőnek. A vesekőzúzó kezelést hanghullámok segítségével végzik, amelyek a vesekövet olyan apró darabokra törik, hogy azok már természetesen úton, a húgyvezetéken keresztül is képesek lesznek távozni a szervezetből. A kezelés hossza általában 45-60 perc, és kisebb-nagyobb fájdalom kísérheti, ezért a kezelőorvos helyi érzéstelenítést vagy altatást is alkalmazhat.
A kezelést követően véraláfutások és belső szervi vérzés, továbbá véres vizelet is jelentkezhet, amely szintén kisebb kellemetlenséggel járhat. Azonban ez már azt jelenti, hogy a szétzúzott vesekő távozik a szervezetből, és végre elindulhat a felépülés folyamata.
Műtéti beavatkozás
Szerencsére a betegek kb. 80%-ánál nem szükséges műtéti beavatkozást végrehajtani. Azonban ha a vesekő átmérője nagyobb mint 1 cm, akkor műtéti úton távolítható el a kő, illetve szüntethető meg a probléma. Amennyiben hányást is okoz a vesekő jelenléte, az orvos gyógyszert is tartalmazó infúzió segítségével gondoskodhat az elvesztett folyadék pótlásáról.
Húgyvezetéktükrözés
Ha a kő nem túl nagy méretű, akkor húgyvezetéktükrözéssel is eltávolítható. Ilyenkor a kezelés során egy vékony csövet helyeznek fel a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül, hogy a követ végül ki tudják szedni a húgyvezetékből. Az orvos egy speciális eszköz használatával találja meg és kapja el az eltávolítandó követ, melyet darabokra is törhet a még könnyebb kiűrítés érdekében. A tükrözés helyi vagy teljes érzéstelenítésben történik.
Mellékpajzsmirigy-műtét
A vesekő kialakulását a pajzsmirigy túlműködése is okozhatja. A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy négy sarkában helyezkednek el, közvetlenül az ádámcsutka alatt. Ha a mellékpajzsmirigyek az egészséges szintnél nagyobb mértékben termelnek hormont, akkor a szervezet kalcium szintje jelentősen megnövekedhet, ennek következtében pedig vesekövek jöhetnek létre. A túl sok hormon termelése mögött gyakran egy apró, jóindulatú daganat áll, amelyet a kezelőorvos műtéti úton távolít el. A daganat eltávolításával a kezelőorvos az esetek többségében sikeresen leállítja a hormonok túltermelését.
Ha vesekövesség gyanúja áll fenn, célszerű azonnal orvoshoz fordulni a megfelelő kezelés érdekében (H2)
Mivel más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, minden esetben érdemes orvosi segítségét kérni. A vesekövesség diagnózisát minden esetben orvos állapítja meg CT vagy ultrahang segítségével. A szakember a kövek nagysága, a tünetek súlyossága és a meglévő egyéb betegségek alapján javasolja a legmegfelelőbb kezelést, ami akár műtéti eltávolítás is lehet. Vesekövesség esetén vagy megelőzés szempontjából kritikus a megfelelő napi folyadékpótlás.
Hogyan előzhető meg a vesekő?
Nézzük, mire érdemes figyelni a mindennapokban:
Megfelelő folyadékbevitel
Nyári melegben, sportolás közben vagy tartós betegség esetén nagy mennyiségben, legalább naponta 2 liter folyadékot kell bevinni a szervezetbe (illetve annyit, hogy a kiválasztott vizelet mennyisége kb. 1,5 liter legyen naponta), ami lehetőleg víz, szénsav- és ásványi anyagtól mentes üdítőital vagy gyógynövényből készített tea legyen. A kávé, a cukros üdítőitalok, illetve az alkohol (még a sör is) kerülendő vesekövesség esetén.
Egészséges táplálkozás egyéni étrend segítségével
Táplálkozásunkkal is hozzájárulhatunk vesénk megfelelő működéséhez, azonban a különböző típusú vesekövek egyéni diétát igényelnek, így mindenképpen orvos vagy dietetikus szakvéleménye alapján válasszunk.
Milyen speciális étkezési szokások válhatnak be a vesekő megelőzéséhez?
- Mérsékelt kalciumbevitel
- Nátriumszegény étrend
- Oxalátszegény étrend
- Nagy mennyiségű folyadékbevitelt elősegítő étrend (annyi folyadékot érdemes inni, hogy egy nap legalább 2 liter vizelet távozzon a szervezetből)
Rendszeres mozgás
Heti 2-3 edzéssel és mindennapos sétával a vizelet nem fog “pangani” a szervezetben, hanem a felgyorsult anyagcserének köszönhetően hamarabb távozik. Így az apró vesekövek még a komolyabb tünetek előtt kiürülnek, és nem válik szükségessé a gyógyszeres kezelés vagy éppen a műtéti beavatkozás.
Hogyan diagnosztizálható a vesekő?
- CT-vizsgálat
- Ultrahang vizsgálat
- Laborvizsgálat
- Vizeletvizsgálat
