A köszvénybetegség a szervezetben kicsapódó húgysavkristályok által kiváltott tünetegyüttes, mely olyan ízületi gyulladást okozhat, amelyet rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez. A köszvény kezelése nemcsak a tünetek megszüntetése, hanem a szövődmények elkerülése miatt is fontos! – olvasható a webbeteg.hu oldalon.
Köszvényt a szervezet magas húgysavszintje okoz. Előfordul, hogy a húgysavszint laborvizsgálatokkal nem is tűnik emelkedettnek, de csökkentése hosszútávon mégis enyhíti a köszvénybetegség tüneteit. A magas szint oka a túlzott húgysavtermelődés vagy a csökkent húgysav elimináció lehet. A köszvénynek elsődleges (primer) örökletes és másodlagos (szekunder) szerzett formái ismeretesek.
A betegség lefolyására jellemző, hogy az első köszvényes rohamot hosszabb-rövidebb ideig tartó tünetmentes periódus előz meg, ahol már magas szérumhúgysav-szint mérhető. A heveny köszvényes roham tehát egy aszimptomatikus periódust követően jelentkezik általában középkorú piknikus férfiaknál.
Tünetmentes időszakok rövidülnek vagy megszűnnek: Általában a hajnali órákban jelentkezik, a betegeknél leggyakrabban az öregujj lividvörös fájdalmas gyulladásával. Az első ízületi gyulladás lezajlását követően hosszabb-rövidebb gyulladásos időszak telhet el az újabb köszvényes roham jelentkezéséig. Az idő előrehaladásával azonban a gyulladásos periódusok egyre hosszabbá, a tünetmentes időszakok pedig egyre rövidebbekké válnak, és egyre több ízület betegszik meg.
Gyulladások: Jellemző hogy a tünetmentes periódusokban is magas a szérum húgysav-koncentrációja, a húgysav pedig kicsapódik a még tünetmentes ízületek ízületi belhártyájában is. A betegség krónikussá válásakor, főleg kezeletlen esetekben a rohammentes időszakok megszűnnek, és egy alacsony aktivitású, több ízületet érintő, folyamatosan fennálló deformáló gyulladás alakul ki, továbbá időszakosan fel-fellángolhat egyes ízületek gyulladása is. Ilyenkor már gyakran érintettek a kéz kisízületek is, ahol köszvényes csomók (tophus) alakulhatnak ki.
Tophus: Tophusok tehát leggyakrabban az ízületek felett alakulnak ki, de nem ritkán inak környékén, felszínesen lévő bursák körül is megtalálhatóak, sőt leírtak már a fülkagylón, szemen, szívbillentyűkön és a gerinccsatornában is köszvényes tophusokat. Általában csak több éve fennálló betegség esetén fordul elő, de örökletes fiatalkori formában, vagy myeloproliferatív betegséghez társult köszvény esetén pár hónap alatt is kialakulhatnak.
Vesekárosodás: Gyakori krónikus köszvény esetén a vesekárosodás is, mely különböző mechanizmusokkal jöhet létre. Leggyakoribb vesekárosodást az urátkristályok lerakódása okozza a vese állományába, mely a vese funkciójának károsításával veseelégtelenséget okozhat. Ismert, hogy a köszvényes betegek leggyakoribb haláloka a veseelégtelenség. Tudni kell azonban azt is, hogy a veseelégtelenség kialakulásához köszvényes betegek esetén az alapbetegség fennállásán túl, egyéb tényezők is szükségesek. Kevésbé gyakori vesekárosodás az úgynevezett akut tubuláris nephropathia, amikor a húgysavkristályok a vesecsatornácskákat tömítik el, és így okoznak vesebetegséget.
A kezelés elengedhetetlen
Kezelés során a heveny gyulladás megszüntetése, az újabb gyulladás kialakulásának meggátlása, és vér húgysavszintjének csökkentése elsődleges fontosságú. Krónikus formában fontos az életmód rendezése és a húgysavszint csökkentése. A már kialakult tophusok sebészi eltávolítása is szükségessé válhat. A már kialakult ízületi elváltozások okozta funkciókárosodások komplex rehabilitációval kezelhetőek.
