A bélelzáródás (ileus) egy olyan gyűjtőfogalom, melybe a bél különböző eredetű passzázszavarával járó folyamatai tartoznak. Mi minden állhat a háttérben? Mi a teendő?
A bélelzáródás típusai
Két fő csoportra osztjuk őket a klinikai gyakorlatban: a mechanikus és a paralitikus bélelzáródásra. Gyakran a kettő keveredhet egymással, ilyenkor nem lehet élesen elválasztani a látott képet a következményes, társuló kórfolyamattól (pl. egy daganat okozta bélelzáródás a bélfalkárosodás és hashártyagyulladás következtében közvetetten is a bél mozgásának leállásához vezethet).
A bélelzáródás az akut hasi katasztrófák közül az egyik leggyakoribb kórkép. Gyakoribb a mechanikus ileus, és az esetek nagyobb részében a vékonybelek területén alakul ki.
A bélelzáródás okai
A mechanikus bélelzáródás leggyakoribb okai:
- A beleket belülről elzáró elváltozás, pl. székletrög, idegentest, táplálék, epekő, bélféreg.
- A bélfalban kialakult elváltozás, pl. daganat, polip, gyulladt szövetszaporulat.
- Külső elváltozások, pl. műtét utáni összenövések, hasűri daganat.
- A bél csavarodása is okozhat mechanikus ileust.
Bármilyen ok miatt bekövetkező mechanikus elzáródás a bélben a bélmozgás eállásával jár, mely során a stagnáló béltartalomban megindul a baktériumok szaporodása, a bél nyálkahártyájának gyulladása is. Bélfal sérülést követően hashártyagyulladás is kialakulhat, mely tovább rontja magát az bélelzáródást is. A bélbe kerülő folyadék és tápanyag csökkent felszívódása folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz, sőt, akár veseelégtelenséghez is vezethet.
A paralitikus bélelzáródás okai lehetnek:
- Súlyos anyagcsere eltérések következményei, pl. alacsony káliumszint,elektrolit zavarar, alacsony fehérjeszint, cukorbetegség, vesebetegség, májbetegség, pajzsmirizs alulműködés gyógyszerek, pl. nyugtatók, pszichiátriai szerek, kemoterápiás vegyületek.
- Gyulladások, pl. hashártya- vagy bélgyulladás, szepszis.
- „Reflexes folyamatok”, pl. műtét után, gyomor kilyukadását követően, hasnyálmirigygyulladás, hasi sérülések.
- Vérellátási zavar miatt.
- Idegrendszeri eltérések miatt, pl. daganat, trauma, gyulladás, fertőzés, gerincvelőben zajló elváltozások során.
- Mérgezések pl. ólom-, gomba- vagy vegyszermérgezés.
Milyen tünetei lehetnek a bélelzáródásnak?
A panaszok jellege függ az elzáródás mértékétől és helyétől is:
- Hányinger, hányás: ha az elzáródás a vékonybél felső szakaszán következik be, a gyomortartalom hányinger és hányás formájában távozik. A folyamat előrehaladtával mindig van hányás, ami a pangó bélsárt tartalmazza.
- Széklethiány: a bélmozgások leállnak, nincs széklet és bélgáz ürülés sem.
- Hasfájás: a beteg kifejezett hasi fájdalomra panaszkodik.
- Láz: a bélben elszaporodott baktériumok lázas állapotot, végső soron sokszervi elégtelenséget is okozhatnak. A gyulladt bélfal átlyukadhat, bélelhalást, hasűri fertőzést is okozva.
- Gyengeség: a beteg elesett állapotú, közérzete rossz.
- Szapora szívverés: a kórfolyamat előrehaladtával megjelenő folyadékhiány miatt alacsony a vérnyomás, szapora a szívverés. Vese és szívelégtelenség, folyadékhiányos sokkos állapot alakulhat ki.
Ha a folyamat lassan alakul ki, mert az elzáródás részleges és fokozatosan romlik (pl. növekvő daganat), akkor a tünetek lehetnek szerényebbek, vagy elhúzódóan fellépők.
Milyen vizsgálatok történnek ileus gyanúja esetén?
A beteg kórelőzményének felvétele, a tünetek panaszok jellege, ismerete is segíti a gyors diagnózist.
A beteg fizikális vizsgálata során a küllem, bőr tónusa, verejtékessége, a vérnyomás és pulzus vizsgálata történik. A has puffadt, kemény, nem betapintható, érintésre is gyakran fájdalmat jelez a beteg. Hallgatózással bélhang a has felett nem hallható. A vizsgálat része az úgynevezett rektális digitális vizsgálat, amikor a kezelőorvos ujjával betapintva ellenőrzi a végbél állapotát, tartalmát. Amennyiben teljesen leállt a bélműködés, nincsen széklet a végbél ampullának nevezett részében.
Laboratóriumi vizsgálat során számos dologról képet kapunk: zajló gyulladásról, fertőzésről, az elektrolit háztartásról, vese és májfunkcióról.
Képalkotó vizsgálat során láthatóvá válnak bélmozgást nem mutató, tágult, folyadék nívókat tartalmazó belek. Hasi ultrahang és hasi röntgen elvégzése sokszor elégséges.
A bélelzáródás kezelése
Ha az elzáródás egyértelműen mechanikus akadály miatt van, sebészi feltárás szükséges. A műtét sürgősségét is a látott kép és a háttérben álló ok szabja meg. Addig is, hogy a terhelés és nyomás csökkenthető legyen, gyomorba vagy a felső vékonybelekbe levezetett szondát alkalmaznak.
Nem teljes elzáródás esetén a belgyógyász és sebész közös döntése alapján, amely egyénre szabottan történik, megkísérelhetik a bélműködés leállásának műtét nélküli megoldását. Ez nem teljes elzáródásnál, illetve kizárólag egyértelműen anyagcsere probléma vagy elektrolit eltérés által kiváltott ok esetén próbálható meg, ha ténylegesen van esély műtét nélkül megoldani a bélműködés leállását. Sikertelenség estén időben szükséges műtétre felkészíteni a beteget.
Tüneti kezelésként a szonda mellett szükséges a folyadékháztartás, az elektrolitok rendezése vénásan adott infúziók formájában. A láz és fádalom csillapítása, hatékonyságában széles spektrumú antibiotikum adása.
Megelőzhető?
A bélelzáródás nem előzhető meg. A kiváltó tényezőtől függ a kialakulás és a gyógyulás esélye is. Jóindulatú vagy paralitikus bélelzáródást okozó, megoldható alapelváltozás mellett jó eséllyel gyógyítható. Viszont a teljes elzáródást okozó daganat gyógyulási hajlama összességében gyenge. A kialakult bélelzáródás esetén mindig fontos az orvoshoz fordulás és a terápia megkezdésének ideje is.
A bélelzáródásos esetekben a halálozás aránya 10% körüli, de a túlélési esélyek nagyban függnek a kóroktól. Minél hamarabb megoldódik a bélelzáródás, és megindul a bélmozgás, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz komplikáció, sokszervi elégtelenség, súlyos fertőzés.
