A nemzetközi adatok szerint világszerte 210 milliónál is több az alkoholisták száma. Nincs olyan szervrendszerünk, melyre ne lenne hatással az alkoholfogyasztás, és bár az ivásnak fontos kulturális és társasági szerepet tulajdoníthatunk, az egészségünk szempontjából mindenképpen előnyösebb, ha mérsékeljük az alkoholfogyasztást.
Természetesen, sok kutatás foglalkozik azzal, hogy egy-egy pohár vörösbor milyen jót tesz az egészségünknek, ez azonban tényleg csak akkor igaz, ha naponta kevesebb mint 1 vagy 2 decit iszunk (a nőknek kevesebb ajánlott).
Az alkohol sok szervet károsíthat
Az alkoholfogyasztás a legtöbb károsodást talán a májunknak okozza, az éveken keresztül tartó italozás a különböző májbetegségek első számú okozója, és olyan problémákat okozhat, mint a máj elzsírosodása, a májfibrózis és a májcirrózis. Emellett jelentős mértékben növeli például a máj daganatos megbetegedéseinek rizikóját. Ennek oka, hogy a májunk felel a szervezetbe került alkohol lebontásáért, feldolgozásáért; ez a folyamat azonban a máj sejtjeinek károsodásával jár együtt, mely idővel krónikus gyulladást is okozhat.
Az alkohol emellett a szívet, valamint a vérereket is károsítja, hatására sokkal nagyobb az esélyünk arra, hogy magas vérnyomás, szívbetegségek, agyvérzés alakuljon ki a szervezetünkben. A nagy mennyiségű alkoholos italt fogyasztóknak sokkal rosszabb a keringése, ugyanis az ereik falán úgynevezett plakkok gyűlhetnek össze, melyek lassítják, akadályozzák a vér áramlását, sőt akár teljesen meg is gátolhatják azt.
Az alkohol növeli a demencia rizikóját
Az alkohol jól ismert, mások számára is látványos, rövid távú hatásai közé tartozik a koordináció, az ítélőképesség, a memória, a reakcióidő romlása, a hangulat ingadozása. Ez az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt lehet, és a hosszabb időn át tartó italozás csak még jobban károsítja az idegsejteket. Rontja többek között a sejtek egymás közötti kommunikációját, a tanulási és a kognitív képességeket, az információ feldolgozásának idejét és hatékonyságát is. A nagy mennyiségű alkohol ugyanakkor felgyorsíthatja az agy öregedési folyamatait, és megnöveli a demencia kialakulásának rizikóját.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alkoholizmus egyik gyakori szövődménye, következménye az alultápláltság, vagyis a szervezetbe nem jut elegendő a fontos ásványi anyagokból és vitaminokból. Ezek a mikrotápanyagok – például a magnézium vagy a B-vitaminok – az agy megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlenek, így a tápanyaghiány miatt újabb, illetve súlyosabb neurológiai problémákkal kell szembenézni.
A nagy mennyiségű alkohol súlyos mentális problémákat is okozhat, például depressziót, szorongást, pánikbetegséget vagy hangulatingadozást. Az alkoholisták között rendkívül magas az öngyilkosságot megkísérlők aránya.
Az alkohol hatása az alvásra
Bár sokan úgy gondolják, hogy az alkohol nagyszerű „altatószer”, és rövid távon valóban lehet álmosító hatása, hosszabb távon egyáltalán nem tesz jót az alvásunknak: megakadályozza például, hogy a mély, pihentető alvási szakaszokat elérjük. Ennek leginkább érzékelhető következménye a nappali álmosság és letargia, azonban az alváshiány számtalan betegség rizikóját emeli.
Sokszorosára növeli a rák kockázatát
Az alkoholt a szervezetünk többek között olyan vegyületekre bontja, melyek rendkívüli módon károsítják a sejtjeinket és gyengítik az immunrendszert. Ennek következménye, hogy aki túl sok alkoholt fogyaszt, annál az akut és krónikus betegségek rizikója is a sokszorosára nő. A nagyivók nemcsak az olyan „egyszerűbb” betegségekre fogékonyabbak, mint az influenza, de a különböző daganatos betegségek, például a hasnyálmirigy-, a máj-, a nyelőcső- és az emlőrák is gyakoribb a körükben.
A rendszeresen, hosszabb időn keresztül fogyasztott, nagyobb mennyiségű alkohol tönkreteszi a hasnyálmirigyet is, ennek pedig a hasnyálmirigy-gyulladás és a cukorbetegség is egy lehetséges szövődménye.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
