A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?
A kézremegés mögött különböző életkorokban eltérő betegségek állnak. Ezen betegségek egy része nem neurológiai eredetű, hanem a szervezet valamilyen fontos, egyéb szervét érinti, illetve gyakran úgynevezett anyagcsere-betegségek állnak mögötte. Mindemellett a neurotikus betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Sok esetben nem szervi okot vagy betegséget, hanem pszichés eredetet kell keresni a kézremegés hátterében.
A leggyakoribb, kézremegést okozó betegségek a teljesség igénye nélkül.
Az újszülöttek 1-3 százalékánál tapasztalható újszülöttkori remegés, ami lehet epilepsziás eredetű is, de nem minden esetben. Az okok között az újszülöttkori agyvérzés vagy agykárosodás, a veleszületett fertőzések mellett könnyen korrigálható ionháztartás-zavar is állhat (például Na, Ca, Mg, vércukorszint), vagy a szülőanya által terhesség alatt szedett gyógyszer megvonása is szerepelhet. Ez a típusú remegés apró amplitúdójú, és nagy frekvenciájú „reszketés” (úgynevezett jitter).
Anyagcserezavarok, hormonális eltérések
- Az alacsony nátrium-, kálium-, kalcium- vagy magnéziumszint bármely életkorban kifejezett remegést okozhat.
- Kézremegés figyelhető meg azoknál a cukorbetegeknél, akiknek alacsony a vércukorszintje (hipoglikémia). Esetükben a kézremegés verejtékezéssel és zavartsággal jár együtt.
- Pajzsmirigyhormon túltengése esetén is előfordulhat a kézremegés, mint kísérő tünet. Ezt jellemzően szapora szívtevékenység kíséri, emellett kifejezett nyugtalanság jellemezheti a beteget, amely egészen az agresszivitás fokáig terjedhet.
- A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek esetében a kézremegés nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás-jellegű, egyéb betegségspecifikus tünetekkel, májelégtelenséggel és jellegzetes szemtünetekkel jár.
Esszenciális tremor
A remegés okozója lehet az esszenciális tremor, amely kézremegéssel járó önálló betegség. Öröklődő betegség, bár előfordulhat családi hajlam nélkül is. Általában 20 éves korban kezdődik, de gyermekkorban is indulhat.
A kézremegés ennél az állapotnál nyugalomban megszűnik, és főleg tartós mozgásfenntartáskor fokozódik (például ha a beteg kinyújtott kezekkel csukott szemmel áll). A kézremegést gyakran kísérik borzongási rohamok. Az egyén neurológiai vizsgálata során a remegésen kívül egyéb eltérést nem találnak, az értelmi képességek jók, és az állapot prognózisa is kedvező. A remegés az első években fokozódik, majd stabilizálódik.
Ha a beteg nem végez nagyon precíz munkát, akkor a gyógyszeres kezelés sem szükséges. a mégis, akkor bizonyos magas vérnyomásban használt gyógyszerek vagy a nyugtatók csoportjába tartozó, klonazepám hatóanyag-tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak.
Agyi eredetű kézremegés, Parkinson-kór
Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségénél jelentkezik kézremegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti remegés, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.
A leggyakoribb kézremegéssel járó agyi betegség a Parkinson-kór. Máig sem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy fennállásakor az agy bizonyos részei elpusztulnak, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. Parkinson-kór esetén a kézremegés jellegzetes. Jellemzően időskorban kezdődik, és először csak az egyik oldali kéz remeg, ezzel párhuzamosan a beteg mozgása lelassul, mimikája szegényessé válik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.
A Parkinson-kór az esszenciális tremorral ellentétben fokozatos szellemi és testi leépüléssel jár, de a korszerű kezeléseknek köszönhetően a betegség ezen stádiuma évtizedekre kitolható, amennyiben időben sikerül felismerni (amit sajnos semmilyen vizsgálómódszer sem mutat ki, így a diagnózis a jellemző tünetek, az eltérést nem mutató agyi MR és egyéb leletek, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítható fel).
| A KÉZREMEGÉS FORMÁI |
| Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében. A nyugalmi kézremegés (1) éber állapotban folyamatos, és nyugalomban is látható. A cselekményhez köthető remegés (2) akkor jelentkezik, ha az illető precíz mozgást végez (például cérna befűzése a tűbe, vagy egyéb, biztos kezet igénylő munkavégzéskor). A testhelyzethez köthető remegést (3) állva, kinyújtott kézzel vagy bizonyos mozdulatok közben figyelhetjük meg. Helyzetmegtartáskor és célkísérletek végzése közben (például ujj-orrhegy próba) a tünet felerősödik. |
Egyéb okok a kézremegés mögött
Gyakori a remegés bizonyos gyógyszerek szedése mellett (például epilepsziaellenes gyógyszerek közül a valproinsav és fenitoin hatóanyagot tartalmazó szerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként.
Forrás: webbeteg.hu
