Nemcsak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a közelmúltban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca embere.
Persze itthon sem szokatlanok az egyelőre kisebb szmogriadók, amelyeket valaki komolyan vesz, valaki meg nem. Egy biztos: a szívproblémákkal küzdő emberek jobb, ha ezentúl odafigyelnek ezekre a riadókra. Napokon belül az idei nemzetközi kardiológiai kongresszus elé kerül Dr. Rafal Januszeknek, a krakkói egyetemi kórház munkatársának tanulmánya, amely szerint összefüggés van a katéteres vizsgálatok és a téli, szmogos időszak között.
A vizsgálatban ezrek vettek részt
Mint ismeretes, a szívkatéterezés (angioplasztika) során egy olyan katétert vezetnek be az elzáródott koszorúérbe, amelynek egy ballon van a végén és az orvos annak óvatos felfújásával kitágítja az eret, amelyen azután könnyebben haladhat tovább az oxigéndús vér. Ilyenkor az esetek nagy részében az orvosok úgy döntenek, hogy a korábbi elzáródás helyére egy úgynevezett sztentet, egy kis méretű, hengeres alakú hálót is elhelyeznek, amely megakadályozza, hogy azon a ponton az ér ismét összeszűküljön.
Az orvos és csapata hat szennyezetlen és öt szennyezett várost választott ki a tanulmányhoz a Lengyelország Környezetvédelmi Főfelügyelet adatai alapján. A vizsgálatban igen sokan vettek részt: 5648 beteg a szennyezetlen városokból és 10 239 beteg szennyezett városokból. A közös nevező az volt, hogy csak azokat az eseteket vették figyelembe, amelyekben az orvosok sztentet is beépítettek a páciensekbe. Ezeket az adatokat ugyanazon az 52 napos perióduson belül elemezték mind a szennyezett, mind pedig a szennyezetlen levegőjű városokban. A szmoghoz etalonnak a 10 mikrométeres, levegőben előforduló részecskéket tekintették.
Ennek a “pornak” az éves átlagos koncentrációja a szennyezett városokban (50,95 μg /m3), a szennyezetlen városokban (26,62 μg /m3). A vizsgálat azt állapította meg, hogy a sztenteléssel is járó katéterezésnek lényegesen alacsonyabb volt az aránya nyáron, a kisebb szmog alatt mindkét típusú városban, míg a fűtési szezon kezdetétől ez a szmogos városokban növekedett meg a legjobban. Sőt, a kényszerű katéterezés és sztentelés dinamikája még nagyobb volt azokban a városokban, amelyekben normális esetben alig volt szmog. Ezt azzal magyarázták, hogy az ott élő emberek számára sokkal megterhelőbb a téli, szmogos időjárás, mivel a szervezetük korábban egyáltalán nem szokott hozzá.
Forrás: webbeteg.hu
